Kortárs számi költőnők antológiája 

1927-ben jelent meg Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit.

 

 

 

A természettudományok hermeneutikai értelmezése a mai tudományfilozófiának az egyik legmarkánsabb és legizgalmasabb ágát jelenti. E kötet tanulmányai megpróbálják feltérképezni azokat a lehetséges találkozási pontokat és konfliktusokat, melyek a tudományok hermeneutikai megközelítését más tudományfilozófiai irányzatokkal összekapcsolják, illetve azoktól elválasztják. A legfontosabb tudományfilozófiai irányzatok hermeneutikai elemzése mellett a - hermeneutika történeti érdeklődésének megfelelően - tudomány- és kommunikációtörténeti tanulmányok is helyet kapnak a kötetben.

„Útra kelnek, mint mai argonauták, és meglelik a világot, önmagukat és a szerelmet.”

 

Joan Margarit (1938) és Francesc Parcerisas (1944) a kortárs katalán irodalom meghatározó, sok rangos irodalmi díjjal elismert, sok idegen nyelvre fordított alakjai. Mindkettőt a spanyolországi rendszerváltás kora, az ún. ’70-esek nemzedékéhez sorolják. Nyugdíjba vonulásukig mindketten egyetemi oktatók voltak: Margarit mint az épületszerkezettani számítások tanszékvezető professzora, neves építészmérnök, Parcerisas pedig mint a fordítástudományé, termékeny műfordító és a katalán irodalmi élet szervezője, fontos intézmények vezetője.

„Mire jó a lehajtható vászontető, ha az ember sohasem nézheti az eget, mert mindig rossz idő van?”
Ez a végtelen gyöngédséggel és szeretettel megírt regény méltán vált az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb irodalmi szenzációjává Franciaországban.

 

Egy ​letűnt mesevilág elevenedik meg a könyv lapjain egy legendás személyiség, Mihail Bgazsba alakján keresztül, aki Hruscsov idején volt Abházia első titkára, s emellett tudós biológus, genetikus. A könyv akár korlenyomatnak is tekinthető, hiszen felbukkan benne Hruscsov és Fidel alakja, a karibi krízis...

 

A kötet fejezetekre tagolt szövegében Achillesz, Héraklész, Odüsszeusz természetes szereplőivé válnak a georgiai költészet és a hétköznapok világának, hiszen Georgia nyugati részén az ókori kartvél királyság, Kolhisz a görögök ottani megjelenésével közvetlen kapcsolatba került a görög kultúrával.