Hasonló termékek
A törvények szelleméről védelme
A kötetben Montesquieu A törvények szelleméről védelme című vitairatának fordítását közöljük, valamint a Gondolataim címet viselő, a szerző életében kéziratban maradt gyűjteményből adunk közre egy tematikus válogatást.
A látható és a láthatatlan
„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.
A rendellenesek
A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.
Az emberi nagyság elemei
Két esszé
Rudolf Kassner annak a múlt század végén induló írónemzedéknek volt egyik jeles képviselője, amelyik olyan nagy humanista szellemeket adott Európának, mint Paul Valéry, André Gide, Rainer Maria Rilke, Thomas Mann, Hermann Hesse, T. S. Eliot…
Metafizikai napló
Gabriel Marcel (1889-1973) neve, filozófiai munkássága szorosan kötődik az egzisztencialista gondolkodás történetéhez. Marcelt ugyanis világszerte nem csupán a katolikus egzisztencializmus legjelentősebb képviselőjének, hanem egyben az irányzat tulajdonképpeni franciaországi megalapítójának is tekintik. Filozófiai főműve, a Metafizikai napló (melynek első teljes magyar fordítását tartja kezében az olvasó) a két világháború között, azonos évben (vagyis 1927-ben) jelent meg a német egzisztencializmus alapművével, Martin Heidegger Lét és időjével.
Tanulmányok a tudományos gondolkodás történetéről
A kötet, melyet az Olvasó a kezében tart, bevezetésül kíván szolgálni a francia tudományfilozófia kiemelkedő alakjának, a Magyar országon sajnos kevéssé ismert Alexander Koyrénak a gondolkodásába, s olyan előadásait tartalmazza, amelyek 1930 és 1961 között hangzottak el különböző tudománytörténeti konferenciákon.
Az alap tételéről – Kant filozófiájának kritikája
Semmi sincsen alap nélkül. Az „elégséges alap” Leibniztől származó, erőteljes filozófiai tétele szerint semmi sincs a világon, aminek ne lett volna elegendő alapja ahhoz, hogy a világon legyen. A filozófia Kanttal kezdődő ismeretelméleti fordulata e tétel megítélésében is döntő változást hozott. Kant még csak a „meghatározó alap” elvével akarta felváltani az elégséges alap teóriáját, Schopenhauer viszont nem kevesebbre vállalkozott, mint a filozófiai hagyomány teljes újragondolására.
Leírás
Montaigne az Esszék III. könyvében beszél utazásairól, az utazási kedvről, saját magáról mint utazóról. Az Útinapló az útirajz műfajának kiemelkedő jelentőségű példája, Magyarországon mindeddig mégis szinte teljesen ismeretlen maradt.
Montaigne utazása 1580 szeptemberétől 1581 novemberéig tart, Lotaringián, Németországon és Svájcon keresztül jut el Itáliába. Ismert gyógyfürdőket keres fel terápiás céllal, Rómában hosszabban időzik, és míg Svájcon és Németországon csupán átutazik, Itáliát mélyebben megismeri. Elfoglaltságai, érdeklődése, találkozásai, látogatásai a humanista európai körút jegyeit hordozzák magukon.
A szöveg egy részét egy titkár készítette, aki vagy Montaigne tapasztalatairól beszél, vagy többes szám első személyben ír, ám aki Rómában elhagyja a társaságot. Az Útinapló további részét maga Montaigne írta. A titkár által készített, nem autentikus Montaigne-szövegek kellőképpen tükrözik ahhoz Montaigne tapasztalatait, hogy a Montaigne-életmű részének tekintsük, egyes részek egyértelműen Montaigne elmélkedéseinek szabad függő lejegyzései.
A szövegben számos olyan történelmi és földrajzi vonatkozású részlet található, amely még a művelt olvasóközönség számára is jegyzetet tesz szükségessé, enélkül csak a korszak történelmében kivételesen jártas kutatók számára lenne maradéktalanul érthető. A bevezetés, a tárgyi jegyzetek és a válogatott bibliográfia a felhasznált francia kiadások jegyzetanyagának és dokumentumainak figyelembe vételével készültek, de nem azok átvételei. Újabb szakirodalmi eredményeket is felhasználtunk, a jegyzeteket a magyar olvasóközönség igényeihez igazítva.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Michel de Montaigne |
megjelenés | 2020 |
méret | 154×215 mm |
terjedelem | 256 oldal |
kötés | ragasztókötött |