A kötet struktúrája új elemeket rejt. Tanulmányok és lejegyzett elbeszélések váltogatják egymást, segítve az olvasót – laikust és tudóst egyaránt – a hagyomány és hiedelem viszonyának mélyebb megértésében. Miként működik a hiedelmek rendszere, rendszernek nevezhető-e egyáltalán? A tudós érdeklődő kutatási vágya és az élő hagyomány találkozásának lenyomatát ismerhetjük meg az interdiszciplináris szemléletű kötetből.

Fúziók korában élünk, hálózatok világában és minél több oldalról közelítünk meg egy-egy kihívást, annál könnyebben találhatunk rá választ és valós megoldást. Ehhez új térképekre van szükségünk, melyek nem nélkülözik a régiek bölcsességét és eszközeit, de kiegészítik őket a ma tudásával.
Ez az „Útikönyv” ebben a különleges geopillanatban segít eligazodni – 100 térképpel, ábrával, infografikával – mely térképet és iránytűt ad az olvasó kezébe…

Hadewijch ​a 13. században élt, valószínűleg Antwerpen környékén. Egy misztikus női kör – begina közösség – mestere volt. A beginák egy 12. századi, Németalföldön indult vallásos mozgalom tagjai voltak, közösségekben éltek, de nem köteleződtek el örök fogadalommal az apostoli életre. Hadewijch tanítványai, követői számára jegyezte le látomásait, leveleit és verseit. Nemesi származású nő lehetett, anyanyelvén írt, jól tudott latinul és franciául, és behatóan ismerte kora irodalmát és zenéjét. Ő a holland/flamand nyelvű irodalom első név szerint ismert szerzője.

A kötet igen sokféle forrást használ; a háborútörténetek igazoló beszédei helyett a szerzők a kortársak indíttatásaira kíváncsiak. A kulturális antropológiától ösztönözve 1914 emberei felé fordulnak, tudván, hogy a történész számára nem a felejtés a legfőbb rossz, hanem az automatizmus.

 

A kötet első része az ún. keleti globalizáció, a klasszikus selyemutak kérdéseivel foglalkozik, amelyek a premodern globális kereskedelem jelentős hányadát adták. A második rész a kolonizáció és dekolonizáció vitáit folyamatában és napjaink radikális diskurzusaiban mutatja be. A kötet harmadik része a globalizáció regionális perspektíváit elemzi az európai és a kínai kozmopolitizmus, a közép-ázsiai globalizációs turbulencia, az afrikai neokolonialista törekvések és a multipoláris világrend perspektíváiban.

A könyvet ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a francia kultúra és politikai gondolkodás iránt, a szűkebb szakmának éppúgy, mint a nagyközönségnek.

A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.

Közelítések az átmenet elméletéhez. III. rész A tőkerendszer strukturális válsága

A tőke–munka–állam hármas viszonylata meg-megújuló válságok és leküzdésük sorozatán át futja be fejlődési pályáját. Ám napjainkban újfajta, állandósult válságát éli a tőkeviszony változataira alapozott globális tőkerendszer. Egyre mélyülő strukturális válságba süllyed, s ennek már nincs sem békés, sem háborús megoldása a tőkeviszony keretein belül. Elkerülhetetlenné válik a tőke mint a társadalmi újjátermelést ellenőrző szerves rendszer strukturális alternatívájának megalapozása. Ennek elméleti megindoklásával foglalkozik kötetünk.