A kötet középpontjában egy kevéssé ismert kínai etnikum, a sibék állnak. Szerzője feltehetően az egyetlen olyan kutató, aki velük együtt élve, hosszú időtartamú néprajzi terepmunkát végzett közöttük. Ennek az eredetileg mandzsu nyelvet beszélő etnikumnak a döntő többsége mindmáig az "őshazának" tekintett északkeleti tartományokban él elszórtan, de a Kína nyugati részén fekvő Xinjiang Ujgur Autonóm Területen belül ugyancsak nagyobb lélekszámú közösségeik vannak.

A ​könyv a nagynevű francia szociológus és politikai filozófus egyik legismertebb munkája. Aron ebben foglalta össze a lehető legközérthetőbben demokráciaelméletét, valamint a modern totalitarizmus mibenlétére vonatkozó felfogását.

A kötet a sajátságosan afroázsiai – az Indiai-óceán menti kultúrák nagyjából egy évezredes érintkezésének eredményeként kiformálódott – madagaszkári társadalom prekoloniális (17–19. századi) történelmét kíséri nyomon. Az elemzés középpontjában a 12–15. század folyamán több hullámban a szigetre érkezett „új jövevények” politikai-hatalmi „elhivatottsága”, illetve az ennek hatására kibontakozott tradicionális monarchikus államszerveződés kérdésköre áll.

avagy egy istennő születésének csodás története

A szerző 1994 és 2006 között 28 hónapon keresztül végzett kulturális antropológiai terepmunkát a közép-afrikai Kamerunban, a kameruni futball társadalmi és politikai jelentőségét vizsgálva. Bár a könyv témája a futball, a szerző valójában a kérdések ennél sokkal szélesebb spektrumát tárgyalja. Bemutatja, hogy milyen kölcsönhatásban állnak egymással a helyi, nemzeti és globális társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezők.

Fordította, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Daróczi Anikó

Közel hatszáz évvel ezelőtt nem csupán a békés egymás melletti élésre, hanem egymásra figyelésre, egymás kölcsönös értékelésére tett kísérletet egy német tudós, Nicolaus Cusanus. „Sokkal jobb egymással beszélgetni, mint egymás ellen háborút viselni” – így fogalmazta meg egyik alapelvét, s ezzel megjelölte központi életfeladatát is. Évtizedeken át háborúk és gyűlölködések megszüntetésén vagy legalább mérséklésén munkálkodott, beszélgetésre próbálta szólítani a vitatkozókat, írásaival pedig a béke hírnöke akart lenni.

Egy filozófiai összecsapás analízise

Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy a 20. század két kiemelkedő gondolkodójának, Edmund Husserlnek és Martin Heideggernek a szellemi párviadalát nyomonkövesse, és filozófiai összecsapásukat alaposan dokumentáltan bemutassa. Egyben arra is vállalkozik, hogy összehasonlító analízis révén rávilágítson a rejtett törésekre, tektonikus feszültségekre, melyek a két gondolati alakzatot meghatározzák.