Egy könyvtár sorsa, küldetése és végzete

A könyv a Bibliotheca Corvina sorsát követi úgy, hogy bemutatja, hogy az miként alakult küldetéssé és vált végzetté ebben a történetben.

Olvasmányos írásokat tartalmaz a kötet, pedig igencsak keserűek azok az igazságok, amelyeket lebilincselő stílusban és közérthetően örökít meg a szerző. Nem csak az erkölcsi eltévelyedéseket, botlásokat rója fel szellemi életünk bálványozott hírességeinek, hanem könyörtelenül leleplezi a szocialista-korszak álnokságait, hamisításait, téveszméit és embertelenségeit.

A magyarországi írók és a hatalom viszonya a
Rákosi- és a Kádár-korszakban

Spinoza (1632–1677) filozófiai fő műve, a posztumusz kiadott Etika a hagyományos és a radikálisan új gondolkodásmód egyedülálló ötvözete. Szisztematikus elméleti mű, de a mindennapi élet éleslátó analízise is, mely előkészíti mind a Teológiai-politikai tanulmányt, mind a Politikai tanulmányt.

Walker tudományos igénnyel elemzi Liszt roppant levelezését is, amelyet más zeneszerzőkkel, kritikusokkal, zongoristákkal, valamint a kulturális élet prominens alakjaival folytatott. Minden egyes tanulmányból átsüt az a széleskörű és mély megértés, mellyel Walker Liszthez és általában a romantika korához viszonyul és olykor az a türelmetlenséggel határos kritika, mellyel napjaink előadó-művészeti gyakorlata iránt viseltetik. Művét haszonnal forgathatják a zenekedvelő laikusok és a zenetörténet, illetve a zongorajáték szakavatott képviselői egyaránt. 

Ez a kötet a XX. századi hazai kerékpársport világába kalauzolja el az olvasót. A könyvet nem más ajánlja, mint az ötszörös Tour de France és Giro d’Italia győztes, Vuelta Espana-győztes, háromszoros világbajnok belga Eddy Merckx.

Gyermekként úgy képzeltük, a pokol alattunk van, a mennyország felettünk, a purgatórium a kettő között. Tehát itt, a földön. Ez bűneink és ugyanakkor a vezeklés színhelye. Bűnök? Van, hogy nem is tudunk a fájdalomról, amit okoztunk, nem vesszük észre, hogy ártottunk valakinek, netán önmagunknak, vagy közönyösen elárultuk a hitünket, az erkölcsi Jót. Leginkább azok ellen vétkezünk, akik a legközelebb állnak hozzánk: szülők, testvérek, rokonok, szerelmes társak, barátok.

Pierre Rabhi a kortárs ökológiai gondolkodás egyik legnagyszerűbb alakja, aki tízezrek életébe hozott változást Afrikától Indiáig. Mint Yehudi Menuhin írja róla: „Ez az egyszerű életszentségű, tisztán és világosan gondolkodó ember, akinek költői szépségű nyelvezete izzó szenvedélyről tanúskodik, saját verítékével termékenyítette meg a meddő földeket.” Ez a kötet filozófiai és bölcseleti írásait gyűjti egybe.