Hasonló termékek
Hétköznapi hősök
Ellenállók, lázadók és a dzsessz
Ez a könyv gyakorlatilag csak olyan emberekről szól, akiket rendszerint legfeljebb családjuk, szomszédaik, illetve a modern államokban az anyakönyvi hivatalok tartanak számon.
Portré és imázs
Kötetünk címlapján Johann Felpacher Apellész a szép Pankaszpét festi című festményének egy részlete látható. A kép a kora újkori portrékészítés újdonságaira hívja fel a figyelmet. A festmény középpontjába a történelem „főszereplője”, Nagy Sándor alakja került, mégis a festő az, aki alkotóként aktív a jelenetben. Nagy Sándort körbeveszik az imázsához hozzátartozó ábrázolások: az egyik képen ágaskodó lovon, kivont karddal megfestett hadvezér; a másikon a kezében villámokat tartó páncélos uralkodó; s ott látható még Diogenész és Nagy Sándor találkozása.
A német császárság 1871-1918
A német császárságot 1871. január 18-án, a győztes németfrancia háborút követően a versailles-i palota tükörgalériájában kiáltották ki. A porosz Hohenzollern-dinasztia vezetésével, kisnémet bázison először alakult meg a németek nemzeti állama. A császárság bel-és külpolitikai fejlődésére 1890-ig első kancellárja, Otto von Bismarck személyisége nyomta rá bélyegét. A Német Birodalom a 19. század utolsó évtizedeiben jól fejlett ipari állammá vált.
A munkások útja a szocializmusból a kapitalizmusba Kelet-Európában 1968-1989
Munkásokról beszélni ma nem túl divatos. A „munkásosztály” fogalmát általában összekapcsolják az államszocializmussal, amikor a hivatalos ideológia rangjára emelték uralkodó szerepét. A valóságban azonban sohasem volt uralkodó szerepben, amit a baloldali ellenzéki értelmiség már jóval a rendszerváltás előtt felrótt a „létező szocializmusnak”. Ezt nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat is igazolta: a rendszer végóráiban a munkások Kelet-Európában sehol nem álltak a kommunista pártok mellé, de nem vonzotta őket egy demokratikus, önigazgató szocializmus alternatívája sem.
Leírás
A könyv fő témája a két 17. századi nagyhatalom, Franciaország és a Habsburg Monarchia közötti hatalmi rivalizáció, majd hatalmi egyensúly kialakulásának elemzése. Mindehhez hátteret a kora újkori újságok egyik legjelentősebbike, a Theatrum Europaeum szolgáltat. A Theatrum Europaeum a legnagyobb részletességgel, közérthető és érdekes stílusban számol be a párizsi és bécsi udvar reprezentációs és ceremoniális eseményeiről, hétköznapjairól, de akár az adott év egyéb kuriózumairól is. Ennek köszönhetően elvezeti olvasóit a szárazabb történelmi események "kulisszái" mögé, mintegy azok részesévé, szemlélőjévé téve őt. A háborúk, csaták, békekötések ismertetésén túlmenően a diplomáciatörténeti és művészettörténeti vonatkozásokban is bővelkedő kötetből képet kapunk többek között a fényűző koronázási és esküvői ceremóniákról, a hozzájuk kapcsolódó tűzijátékjokról, balett-és operaelőadásokról, a két uralkodó hétköznapjairól, vagy akár a káprázatos versailles-i rezidencia kialakításáról. Olvasmányos stílusának köszönhetően a könyv nemcsak a történészek, hanem az átlagolvasó érdeklődésére is számot tarthat.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kovács Zsolt |
| Megjelenés | 2020 |
| Terjedelem | 492 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789634145967 |