A kötet az integrációs közösség külkapcsolati rendszerét és politikáit bemutató igényes, tankönyvként jól használható szakmai irodalmat nyújt egyetemi hallgatóknak, oktatóknak és kutatóknak, valamint bepillantást enged az uniós külkapcsolatok mindennapi működésébe a téma iránt érdeklődő szélesebb közönségnek. Mindezt a vonatkozó naprakész nemzetközi irodalomra támaszkodva, ám magyar szerzők közreműködésével teszi.

Az uniós döntéshozatal és jogalkotás, annak intézményei, eljárásai és érdekérvényesítési jelenségei növekvő figyelmet kapnak a hazai felsőoktatásban. Több egyetemen és főiskolán rendszeresen hozzáférhetők olyan kurzusok, melyek ezek elméletével és gyakorlatával igyekeznek megismertetni a hallgatókat, amihez azonban a magyar nyelvű uniós irodalom egyelőre kevés támogatást kínál. 

Napjaink globális, transz- és multinacionális, illetve multikulturális világában a nemzetköziség és az ökumenizmus terjedésével egyre nagyobb szerepet kapnak a különböző vallások és a hozzájuk kapcsolódó protokolláris ismeretek és teendők megfelelő kezelése. Rendkívül fontos a formális ceremóniák ismertetése és a nemzeti különbségek, előírások pontos ismerete. Ez a jól összeállított munka mindehhez elméleti vallásfilozófiai és gyakorlati tanácsokat, leírásokat nyújt és nélkülözhetetlen kézikönyvvé válhat mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek, érdeklődők számára.

Magyarország ​európai uniós csatlakozását követően a magyar érdekek közösségi megjelenítése már nem kizárólag állami-diplomáciai feladat,hanem minden érintett hazai gazdasági és társadalmi szereplő számára létező kihívás. Versenytársaink többsége ugyan egyelőre nálunk nagyobb tapasztalatokkal és kiterjedtebb kapcsolatrendszerrel rendelkezik az uniós arénában, ám a közösségi tér érdemi lehetőségeket kínál az alkufolyamatokban,a szövetségkötésben és a támogatások cseréjében való kezdeményező részvételre. Az érdekérvényesítési kultúra fejlettsége ugyanakkor minden tagállam esetében meghatározó az uniós érdekérvényesítés és végső soron a tagállami működés eredményességét illetően.

Angol-magyar glosszárium

Hiánypótló kézikönyv, hiszen tizenöt év telt el legutóbbi, a politika és a diplomácia területéhez kapcsolódó glosszárium megjelenése óta. A nemzetközi kapcsolatok háttere és gyakorlata nagymértékben változott, az infokommunikáció fejlődésével az egész világ - és ezzel együtt a nemzetközi kapcsolatok rendszere - digitalizálódott, felgyorsult és célorientáltabbá vált.

Ismerősök és barátok gyakran kérdezik, mi az a csodabogár, amit geopolitikának hívnak, és ezt annál inkább teszik, mivel a társadalomtudományok eme újszülöttje igen divatos lett. Az első válaszom eléggé egyszerű. A geopolitikát mindenki ismeri, ha az éjszaka történéseire gondol: kinek mennyi helye van az ágyban, és milyenek a közös takaróért vívott éjszakai csaták. De a szomszédokkal való viszony is szép geopolitikai kérdéseket vet fel, ahol a kerítés pontos elhelyezkedése, a gyerekek viselkedése, vagy a kerítésen átlógó gallyak fontos tényezők lehetnek. Városainkban a gazdagok más területet foglalnak el és máshol laknak, mint a szegények, akik időnként fellázadnak. Végül ki ne ismerné a történelemben oly gyakori háborúkat, melyeket területekért és új határokért folytattak, vagy a szellemi-vallási befolyásért vívott küzdelmeket.

Tanulmánykötetünk hiánypótló munka, mely arra vállalkozik,hogy bemutassa az Európai Unió egyik legfontosabb, demokratikusan választott képviselőkből álló intézménye, az Európai Parlament működését, különös tekintettel hazánk és a közép-kelet-európai térség országainak helyzetére, törekvéseire és az uniós csatlakozást követő első lépéseire. A kötet 14 tanulmányból áll, mely írások a politikatudomány különféle módszereivel vizsgálják az Európai Parlamentet és benne Magyarországot, így politikatörténeti,aktor központú és institucionális megközelítést is alkalmaztunk. Ezen túl pedig komparatív (összehasonlító) megközelítésű országtanulmányok készítésére is sor került.

Hogyan, milyen mechanizmusokon keresztül hatott és hat a globális válság a magyar társadalomra és gazdaságra? A külső válság és az elmúlt húszegynehány év hazai társadalomtörténeti folyamatai hogyan ágyazhattak meg egy mára kiépülő jobboldali politikai diktatúrának, mely már csak külsőségeiben őrzi egy liberális demokrácia jegyeit?