Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Redundancia és struktúra az asszír királyfeliratok hadjáratleírásaiban

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Nincs raktáron

Az ige ereje

Redundancia és struktúra az asszír királyfeliratok hadjáratleírásaiban

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Nincs raktáron

Az ige ereje

Redundancia és struktúra az asszír királyfeliratok hadjáratleírásaiban

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Nincs raktáron
20%
4.990 Ft 3.990 Ft
Menny.:db

Redundancia és struktúra az asszír királyfeliratok hadjáratleírásaiban

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Nincs raktáron

Leírás

Az „ige” vallásos környezetben a Biblia szövegét jelenti. Más összefüggésben azonban lehet a ráolvasás és a mágia szakszava (varázsige). A hagyományos nyelvtanban pedig az ige egy szófaj megjelölése, mely cselekvést, létezést vagy éppen állapotot fejez ki. Könyvemben elsősorban a harmadik jelentésből indulok ki. Az asszír királyfeliratok szövegeiben ugyanis az igék gyakoriságuk alapján tagolják, strukturáljak a cselekmény menetét. Ezeket a szövegeket eddig elsősorban történelmi forrásként értelmezték, melyek nagyformátumú asszír uralkodók dicső hadjáratait beszélik el. Bizonyos igék állandó ismétlődése és strukturáló szerepe azonban arra világít rá, hogy az Asszír Birodalomban – ahol az írni-olvasni tudás amúgy is minimális volt – ezek a szövegek nem a múlt dokumentációját szolgálták (legalább is nem úgy, ahogyan egy 21. századi olvasó első nekifutásra elvárná). A királyfeliratok a korabeli társadalomban mágikus szerepet töltöttek be, mellyel biztosítani akarták a következő hadjáratok sikerét is. Ebből a szempontból az asszír királyfeliratok nyelvtani igéi nem is állnak túl messze a szó első kettő jelentésétől. A szövegek igéi mágikus erővel bírtak, és így – a Bibliához hasonlóan – az asszír világértelmezés eszközei voltak.

Ezt a problémakört járom körül a középasszír kortól (Kr. e. 13. század) egészen az újasszír korig, egészen pontosan II. Šarrukīnig (Kr. e. 722–705). E hosszú időszak alatt a királyfeliratokat megfogalmazó írnokok számos változást vittek bele a szövegbe, két dolog azonban – a hosszabb-rövidebb terméketlen időszakok ellenére – az egész 600 éves periódusban változatlan maradt: az igék ritualisztikus ismétlődése és az ismétlődések struktúrába szerveződése. Ez a jellegzetesség alapvetően szóbeli társadalmak sajátja, amiből arra lehet következtetni, hogy az asszír királyfeliratokban elbeszélt cselekmények hátterét egy orális társadalom szóbeli hagyománya biztosította. Az asszír királyfeliratok írott dokumentumok ugyan – mint ahogyan a héber Biblia történetei is –, de eredetüket tekintve szóbeli alkotások.

Árvai Tamás (1978) ókortörténész, teológus, valamint az adventista egyház lelkipásztora. Tanulmányait Grazban (Karl-Franzens-Universität, MA), Pécelen (Adventista Teológiai Főiskola, BA), illetve Pécsett (Pécsi Tudományegyetem, PhD) végezte. Kutatási területe az ókori Közel-Kelet népeinek története és kultúrája, különös tekintettel az Ószövetség és Asszíria világára. Feleségével és három gyermekével jelenleg Kecskeméten él.

 

Paraméterek

Szerzők(vesszővel elválasztva) Árvai Tamás Kristóf
Megjelenés 2024
Terjedelem 360 oldal
Kötészet karton
ISBN 978-963-646-074-7
Sorozat Ókor - történet - írás sorozat
Arrow Forward