A felhívás fiatal, pályakezdő filozófusoknak szól, akik saját kötettel még nem rendelkeznek és önálló könyv, monográfia anyagán – például disszertációmunka formájában – dolgoznak, vagy ezt tervezik, esetleg haboznak nekilátni, nem látván át a későbbi kiadási lehetőségeket.
Az elmúlt évek köteteiről jelenléti könyvbemutatót terveztünk, ennek megfelelően ez sokáig húzódott. Nagy örömünkre szolgál, hogy az esemény végre megvalósulhat, 2022. május 26-án, csütörtökön 18.00 és 20:00 óra között, a Kossuth Klub földszinti Klubtermében (VIII. Múzeum u. 7.).
A bemutatott kötetek és a sorozat más könyvei is megvásárolhatók a helyszínen. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Részletes program:
Kocsis László bemutatja: Tuboly Ádám Tamás (Cogito Könyvek XII): Advocatus Diaboli. Quine és a modális logika című kötetét;
Erdélyi Ágnes bemutatja: Takó Ferenc (Cogito Könyvek XIII): Max Weber Kínája: A protestáns etika és a mandarinátus szelleme című kötetét;
Nyirkos Tamás bemutatja: Kiss Csaba (Cogito Könyvek XIV): Forradalom és szabadság: Tocqueville kontra Marx című kötetét;
Ullmann Tamás bemutatja: Forczek Ákos (Cogito Könyvek XV): Jótékony könyörtelenség. A német felvilágosodás végjátéka című kötetét.
Dátum, helyszín:
2022. május 26. (csütörtök), 18.00
Kossuth Klub | Klubterem
1088 Budapest, Múzeum u. 7.
Szerkesztőink ajánlják a témában
Advocatus diaboli
Quine és a modális logika
A könyvben Tuboly Ádám Tamás a modális kifejezéseket leíró logikának, a modális logikának a huszadk századi történetével foglalkozik, kiváltképp W. V. O. Quine logikai és filozófiai kritikáit veszi górcső alá és mutat rá arra, hogy azokat sokáig félreértették, így téves és félrevezető "bevett nézetek" alakultak ki. A kötet különösebb logikai előképzettség nélkül is olvasható, és igényt tarthat mindazok figyelmére, akik a huszadik századi logika és filozófia története iránt érdeklődnek.
Max Weber Kínája
A protestáns etika és a mandarinátus szelleme
E könyv az egyik rendkívül összetett és kiemeledően fontos Weber-szöveg, a „Konfucianizmus és taoizmus” elemzése révén helyezi el a szerző történelemképét az újkori európai gondolkodástörténetben. A vizsgálat sem a Weber által művelt szaktudományok, sem a sinológia területén nem követel előismereteket az olvasótól. Az egyetlen dolog, amit megkövetel, a nyitottság Weber műveinek filozófiai megközelítésű értelmezésére.
Forradalom és szabadság
Tocqueville kontra Marx
A Szabadság vezeti a népet - ez a címe Eugene Delacroix az 1830-as párizsi forradalomnak emléket állító híres festményének, amelyen a Szabadságot megszemélyesítő nőalak francia trikolórral a kezében, a felkelők élén tör előre a barikádokon. A műalkotás jól jelképezi, milyen alapvetően és mélyen kapcsolódott össze a forradalom jelensége a szabadság eszméjével.
Jótékony könyörtelenség
A német felvilágosodás végjátéka
A 18. század derekán – a német felvilágosodás reményeinek fénykorában – a harmonikus ember antropológiai eszménye mellett elköteleződő „iskolafilozófiai” rendszergondolkodás hanyatlásnak indult. Átalakultak az észlelés- és ismeretelméleti, a motiváció- és cselekvéselméleti modellek, megváltoztak az affektus- és vágyszabályozási normák, átrendeződtek a normalitás és abnormitás határai.