L’Harmattan open access workshop az Országos Neveléstudományi Konferencián

Október 27-én tartott workshopunk keretében az open access könyvpublikálás technológiai és tudománypolitikai kérdéseivel foglalkoztunk. A workshop elején Gyenes Ádám ügyvezető igazgató röviden ismertette a L’Harmattan Open Access és Archívum platform célkiűzéseit, keletkezésének körülményeit. Ezt követően a platform felépítését, metaadat struktúráját, más adatbázisokkal való kapcsolatát, ill. a felhasználói funkciókat mutatta be Maróthy Szilvia projektvezető. 

Soós Sándor (PPK, MTA KIK) előadásában a könyvek tudománymetriai sajátosságait tekintette át. Kiemelte, hogy különválasztandó a tudománymetria és a kutatásértékelés fogalma; igaz mindkét terület kevésbé foglalkozik a könyvekkel, hiszen a folyóirat-publikációk vannak előtérben. Az intézményekben megvalósuló kutatásértékelés általában kifejezetten kevéssé értékeli a könyveket, háttérbe szorítva ezzel a bölcsész- és társadalomtudományi (SSH) kutatás eredményeit. 

Soós felhívta rá a figyelmet, hogy a digitalizálás, online publikálás és hozzáférés mindenképp hatással van a tudománymetria módszertanára, hiszen képes megváltoztatni a vizsgálati módszereket, új lehetőségeket, s akár új mérőszámokat is teremt. Az egyetlen ismert, kifejezetten open access indikátorokkal is foglalkozó modell a Leiden Ranking , melyet érdemes lenne a hazai intézményeknek is figyelembe vennie. 

Az új indikátorok kapcsán kitért Soós Sándor az altmetrics-re is, mely nevét az article level metrics rövidítéseként kapta, azaz célja, hogy folyóiratcikk-szintű mérőszámokat állapítson meg a folyóiratszintű helyett. Előadása végén Soós a könyvek tudománymetriájával foglalkozó kutatásokra tért ki. Érdekes jelenség például, hogy az idézettség viselkedése nagyon eltérő könyvtípusonként (pl. monográfia, tanulmánykötet), illetve, hogy teljesen más a tanulmánykötetekben megjelent tanulmányok hivatkozásainak koncentrációja, mint a folyóiratcikkeké, így nem lehet összehasonlítani a két publikációs típus adatait. 

Fehérvári Anikó az elmondottakhoz hozzátette, hogy a kutatókra egyre nagyobb publikációs kényszer nehezedik. Egyetértett azzal, hogy sokan tesznek tévesen egyenlőségjelet tudománymetria és kutatásértékelés közé, s ez kiemelt nehézségeket okoz az SSH területen. A folyóiratoknál is lát egy olyan változást, mely során a könyves gyakorlat jó megoldásai a folyóirat-szerkesztésnél is megjelennek, ilyen például a lektorálási folyamat transzparenciája terén a lektorok, vagy akár a lektori vélemények nyilvánossá válása. A kutatóhelyek gondolkodása, követelményei a kutatókkal szemben folyamatosan alakulnak: egyfajta egyensúlyozás ez a kutatásértékelés és a tudománymetria között. Közös cél, hogy a könyv maradjon fontos része a kutatói értékelésnek, ahogyan a habilitációnál, egyetemi tanári elbírálásnál például feltétel a monográfia. Egyes bizottságok pedig a folyóiratokhoz hasonlóan a nemzetközi, magas presztízsű könyvkiadók listáját is vezetik. 

Fehérvári a Leiden Ranking mellett a DORA (Declaration on Research Assessment ) nyilatkozatot említette, mely az erős kvantitatív irány felpuhítását, a kvalitatív elemek beemelését szorgalmazza a kutatásértékelésbe. A hibrid vagy csak open access megjelenés jövője kapcsán hozzátette, egyértelműen az OA publikálás felé megy a világ, véleménye szerint nem lesz hangsúlyos a nyomtatott könyv, valamint jó útnak látja, hogy a könyvek mellett ott legyenek a kutatási adatok is. 

Horváth László, a L’Harmattannál nyomtatott és open access formában is közzétett könyve kapcsán elmondta, már a könyv tervezésénél fontos, hogy megjelenjenek a nyílt tudomány szempontjai. A szerzővel Az oktatási szektor alkalmazkodása a digitális transzformáció kihívásaihoz című könyvéről, valamint Fehérvári Anikóval, a Metszéspontok könyvsorozat főszerkesztőjével Váradi Péter, a L’Harmattan főszerkesztője beszélgetett. Horváth könyve azt kutatja, az oktatói szakma miként alkalmazkodik a digitális transzformáció adta kihívásokhoz. 

A kötetben bemutatott felmérések egyik érdekes, bár talán nem meglepő eredménye, hogy a gyakorló pedagógusok digitális pedagógiai kompetenciája fejlettebb, mint a pedagógusképzőké. Horváth a kutatás motivációiról, módszertanáról és tervezett folytatásáról is beszélt. Kutatásainak fókuszában jelenleg a mesterséges intelligencia és az oktatási szektor kapcsolata áll. Horváth László könyvét online szabadon olvasható platformunkon.

A workshopot kerekasztal-beszélgetés zárta, melynek témája a könyvtárak, a kutatóintézmények és a könyvkiadók együttműködése volt. A beszélgetést Gyenes Ádám vezette fel egy az open access könyvkiadási folyamatokat összefoglaló ábra ismertetésével. 

Az ELTE Egyetemi Könyvtár képviseletében Faragó-Szilvási Tibor elmondta, a könyvekre vonatkozóan kevés a kutatástámogatás a folyóiratokhoz képest. Amiben segítséget tudnak nyújtani, az a DOI szolgáltatás, a szaktanácsadás (pl. az adatbázisokba való bekerülés kritériumai), valamint a disszeminációval kapcsolatban tréningeket biztosíthat a könyvtár. 

Fehérvári Anikó elmondta, a Neveléstudományi Intézet az ELTE helyi, Kazinczy utcai könyvtárával aktívan együttműködik, a könyvtárosok szaktanácsadással, tréningekkel segítik a kutatókat és a hallgatókat. 

Az MTA Könyvtár EISZ Titkársága részéről Belső-Stefán Eszter volt jelen. Ismertette a Read&Publish szerződéseket, melyeket 2018-tól köt folyóiratokra nézve az EISZ. A könyvekre 2022-ben két pilot projekt indult, a L’Harmattan és a Typotex Kiadóval együttműködésben, 2023-ra és 2024-re pedig újabb kiadók csatlakoztak ehhez. 

A könyvek terén három motiváló tényezőt említett az OA publikálás támogatásában: ezek egyike az NKFIH irányelve, mely megköveteli a kutatási eredmények nyílt közzétételét, és nemcsak feltétel pályázataiban az OA publikálás, de költségelem is. Emellett az SSH területen kutatók érdekeit is igyekeznek figyelembe venni, ahol a monográfia kiemelt fontossággal bír. A harmadik motiváló tényező számukra az, hogy a hazai könyvkiadóknak nyújtsanak támogatást. 

Belső-Stefán Eszter elmondta, kitűzött céljuk, hogy az új tartalmak 30%-a már nyílt hozzáféréssel jelenjen meg 2024-2025-ben, mely arány később várhatóan tovább fog emelkedni az OA javára. 2025-ben várható változás továbbá, hogy az előfizetési díjakkal kapcsolatban előbb az intézmények tárgyalnak a könyvkiadókkal, és utána egyeztetnek az EISZ-szel a Read&Publish szerződéseket illetően, ezzel is nagyobb szabadságot biztosítva az intézményeknek. 

Soós Sándor a tudománymetria könyvkiadói támogatása kapcsán rámutatott, hogy éppen a technológiai fejlődés kínált új lehetőségeket a tudománymetriai elemzéseknek, így egy digitálisan létrehozott platform eleve segítség az adatgyűjtésben. A L’Harmattan OA platformról elmondta, hogy a könyvbeli hivatkozások hozzáférhetővé tétele nagyon hasznos elem, a szakterületi besorolás megléte is fontos az összevetés érdekében. A könyvek ismertsége és használata kapcsán arra is kitért, hogy egyes kutatások szerint ezen mutatók növelésére legnagyobb mértékben a marketing van hatással, nem önmagában az open access publikálás. 

Köszönjük az előadók és a hallgatóság értékes részvételét! 

Az eseményen készült fotókat alább tekinthetik meg.