Csoportok általában jobb döntést hoznak, mint egyének. Több szem többet lát a fontos információkból; a nyílt vita segít a szempontok helyes mérlegelésében; a közösen hozott döntéseket inkább magukénak érzik a tagok, és az illetékesek a megvalósításban is motiváltabbak. Milyen szabályokat érdemes követni a közös döntéshozatalkor családban, iskolában, egyesületekben, egyházközségi vagy önkormányzati gyűléseken? Másképp döntenek-e olyan csoportok, amelyek hitbéli közösségnek mondják magukat és döntési folyamatuk során tudatosan keresik Isten akaratát?

E rövid összefoglaló Assisi Szent Ferenc lelki tapasztalatát műveiből kiindulva mutatja be, három fő témát véve alapul: az Úr Lelkének birtoklását, a tulajdon nélküli életet, valamint a viszonzásra törekvést. Assisi Szent Ferenc írásainak alaposabb megismerése során kiderül, hogy minden intelem, szabály, ima valamilyen módon ezzel a három fő gondolattal függ össze. Ferenc tapasztalatában ezek központi elemek, így alapvetőnek kell lenniük minden lelkiség számára, amely valóban ferencesnek vallja magát.

Rudolf Schnackenburg (1914-2002) ,,a 20. század második felének minden bizonnyal legjelentősebb katolikus egzegétája német nyelvterületen" (Joseph Ratzinger).

Igazi teológiát vehet most kezébe az olvasó, mert ahogyan Bolyki János könyvének alcíme is jelzi, ez valóban Istenről való beszéd (theo-logia) a szószéken és a katedrán. Bolyki János beszédei Istenről olyan tanúságtételek voltak, melyek révén betöltötte a Jézusi parancsot: tegyetek tanítványokká Ahogyan a Sárbogárdtól Etyeken át Szentendréig, számos szószéken elhangzott igehirdetések sokakat indítottak Isten felé, úgy a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karától, Bölcsész karán, az Apor Vilmos és Zsigmond Király Főiskolákon át egészen a Magyar Tudományos Akadémiáig, számos katedrán elhangzott előadásai sokakat indítottak Istenről való mélyebb gondolkodásra. Bolyki János életének e két küzdőterén, szolgálati helyén elhangzott, illetve oktatása és kutatása során megfogalmazott gondolataiból gyűjtöttünk egy csokorba néhányat.

A deuterokanonikus irodalom alapvető kérdései

Az ​Ószövetség ún. „deuterokanonikus” könyvei – Tóbiás/Tobit, Judit, 1-2 Makkabeusok, Sirák fia, Salamon bölcsessége, Báruk, Jeremiás levele, Eszter és Dániel kiegészítései – elsőrendű fontosságú információkat szolgáltatnak a Kr. e. két évszázadban élő zsidóság teológiájának, illetve tágabban vett eszmetörténetének és világlátásának megértéséhez.

…hogy találkozzunk és közösségben legyünk egymással.

Az itt közölt közösségi projekt egy olyan módszer és eszköz, amely a mindennapi tapasztalatot alapul vévén segít megélnünk és építenünk a testvéri közösséget a kommunió jellegű találkozáson keresztül.

Ezek az írások a Nyugatot hitünk alapvető kérügmájára emlékeztetik, s teszik mindezt saját problémáinak nyelvén, erős, de egyszerű líraisággal hangsúlyozva Krisztus győzelmét a pokol és a halál (minden formája) fölött. Az Egyházat a feltámadás szentségeként láttatják, melyben a halál birodalma a bennünket itt és most élő lénnyé tevő Lehelet birodalmává változik.