Hasonló termékek
Rítusok
Legezzünk (megint) egy kicsit. A világirodalom egyik legmagányosabbja. A világirodalom egyik legnagyobb formaművésze (ezért is mondhatja és talán ezért is mondja, hogy »minden nappal rosszabbul kell írni, mert csak a mélypontra elérve lehet a felszínre jutni és konvencióktól mentes, hiteles alkotást létrehozni«). A legeurópaibb latin-amerikai (fehérek közt egy. na igen). A legkevésbé ismert a század legnagyobbjai közt. A dél-amerikai sztárok, Borges, Paz, Garcia Marquez, Vargas Llosa, Fuentes közül őt ismeri a legkevésbé a nyájas."
(Esterházy Péter)
62/Kirakósjáték
„Valamikor egy könyv gondolatával foglalkozott Morelli, de csak jegyzetlapok lettek belőle. (...)"
Játékok
A kötet novellái a XX. századi világirodalom kiemelkedő, briliáns mesterségbeli tudással, hihetetlen leleményességgel, képzelőerővel és érzékenységgel megírt rejtélyes darabjai.
Sehol sem teljesen jelen
A Cortázar-életműsorozat legújabb kötete az eddig ismeretlen, esszéíró Cortázarral ismertet meg bennünket, aki éppolyan izgalmas és sokszínű, játékos és váratlan, mint a novella- vagy a regényíró.
Sántaiskola
Az 1963-ban napvilágot látott Rayuela (Sántaiskola), nem csupán Julio Cortázar fő műve, de a huszadik század második felének egyik korszakalkotó regénye.
„Végül a mű címéről is valamit. (...) Cortázar 1963-ban megjelent regényének évtizedekig Ugróiskola volt a magyar „munkacíme". Miért választottam mégis a Sántaiskola címet? Azért, mert jobban kifejezi a féllábas ugrándozás, sántikálás gyakorító, folyamatos jelentéstartalmát."
Benyhe János
Átjárók
Cortázar egész művészete – akárcsak Az üldöző főhősének, egy zseniális jazz-zenésznek a muzsikája – állandó keresés, nekifeszülés. A teljesség olthatatlan vágyával törekszik, hogy átjusson a „túloldalra”, ahol a köznapi látszatvalóság mögött megbújó valódi világot és tudást sejti, ahol igazi emberi kapcsolatokat remél.
Kronópiók és fámák története
„[…] egyáltalán nem allegorikus ez az egész, inkább valami kedves irónia van benne […] minden oktató, moralizáló szándék nélkül… Sőt, épp ellenkezőleg, olyan elbeszéléseket szerettem volna írni, amelyek a lehető legszabadabbak […] Mindamellett persze megvannak ezeknek a kis bogaraknak a maguk tulajdonságai, és nem is tudják véka alá rejteni őket.”
Julio Cortázar
A mágus
Dagmara, a Berlinben élő lengyel tévés újságírónő lassan a pályája csúcsára ér, de egyszer csak visszatérnek a múlt kísértetei. Hiába illeszkedett már be annyira, hogy inkább Varsóban mozog idegenként, hirtelen megint kínozni kezdi a kamaszkorban elszenvedett identitásválsága.
A regény 2015-ben megkapta az Európai Unió Irodalmi Díját.
Leírás
Ez az elbeszéléskötet az életműsorozat negyedik része.
„Ha voltak is valaha olyan idők, amikor nem kellett átérezni az emberiség közvetlen történelmi jelenének problémáit, mégis nagy író lehetett az ember, ma bizonyosan nem lehetséges enélkül a részvétel nélkül írni, ami egyben felelősség és kötelesség is, és csak azokban a művekben lelhető föl az őket felismerhetővé tevő remegés, jelenlét, hangulat – amitől bensőségessé válnak számunkra, amitől a kapcsolatteremtés, a meghittség érzését keltik az olvasóban –, amelyek valamilyen módon ezekkel a problémákkal foglalkoznak, még ha pusztán a képzelet szüleményei is azok a művek, még ha olyan roppant játékarzenált vonultatnak is föl, amilyenre csak képes a költő vagy regényíró, még ha nem utal is közvetlenül erre a részvételre.”
(Julio Cortázar, levélrészlet, 1964.)
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Julio Cortázar |
| Megjelenés | 2006 |
| Terjedelem | 111 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789637343711 |
| Fordította | CSELIK ÁGNES, IMREI ANDREA, LATORRE ÁGNES, PÁL ÁGNES |
| Sorozat | Julio Cortázar sorozat |