Rauni Magga Lukkari és Inger-Mari Aikio számi nyelvű költőnők bensőségesen térképezik fel női és férfi szerelmi viszonyok világait. Ez, a felmenő és követő generációkra is érzékeny kettős lírai kötet háborús emlékek, válások, kultúrsokk és családi viszályok alól feloldóan olyan középpontból szólal meg, melyben sor kerülhet egymás szeretetteli elengedésének és befogadásának rituáléjára. A kihalás által veszélyeztetett északi számi nyelven írt kötetek jelen fordításai az eleddig többségében férfi szerzőknek hangot adó magyar fordításirodalmat a kortárs női számi líra nagyjaival gazdagítja.

Lucifer intenzív képeit mutatja fel korunk kiemelkedő költőnőjének, Tzveta Sofronievának többnyelvű, több műfajú, az irodalmi, tudományos és hétköznapi nyelvi regiszterekkel zsonglőrködő posztdramatikus poézise. A Berlinben élő költőnő humánus értékvilágát, darabjai polifón üzenetét számos nyelv, diskurzus, műfaj és médium által szabdalt formába önti. A poézis hipermedialitásának sajátos tanúbizonyságaként értelmezhető írásművészetét úgy is tekinthetjük, mint Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának további színe, melyet különösen Sofronieva antropocénnel, antroposzcénával kapcsolatos művészi tevékenysége fejt ki. Hite viszont töretlen, mint írja: "A költészet hullámai puhák, lágyak, megmentenek." 

Egy Európa északi peremén évezredek óta számkivetetten élő néphez, egy eltűnőben lévő világba visz ez a regény. A nyelvész Ellinor Smidt váratlanul ajánlatot kap, egy tudományos állást kínálnak fel neki az észak-norvég Finnmark megyében. Megbizatása szerint a tengeri számik (más néven lappok) nyelvét kell tanulmányoznia...

Az Akvarellek arról szóló tanulmány, hogy milyen bonyolult a sorsa az embertelen körülmények közt létrejött örökségnek. Mindemellett azt is igyekszik megragadni, miben áll a roma identitás, hol ér véget az egyén sorsa, és hol kezdődik a népirtás.