Hasonló termékek
Mélységek könyve
Orosz vallásos népénekek
Ez a könyv az orosz vallásos népénekek gyűjteménye. Ez a költészet – Erdélyi Zsuzsanna szavaival élve – „a templomok árnyékában”, „paraliturgiai énekekként” született meg a nép lelkében. A vallásos énekek termékeny talajra találtak a népi kultúrában, az ősi eposz, a szerelmi líra, a balladák, históriás énekek világában. Felhasználták a balladák ősi szimbólumait, az eposz narratív formáit, mely széppé tette stílusukat.
Fejezetek a középkori anyagi kultúra történetéből I.
Belényesy Márta Magyarország középkori anyagi műveltségének úttörő, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő kutatója. A kötetben közölt négy írása teljes keresztmetszetet nyújt a hazai állattartás, pásztorkodás, valamint a közlekedésben, szállításban és az ekés földművelésben alkalmazott haszonállatok tartásának középkori állapotáról.
A néprajzi és az antropológiai filmkészítés. Történeti, elméleti és gyakorlati példák
A néprajzi filmezésnek, de különösen az utóbbi évtizedekben kialakult antropológiai filmezésnek éppen az a jellemzője, hogy maguk az alkotók, a filmek készítői egy személyben művészek, gyakorló filmalkotók és elméleti szakemberek a vizuális antropológia és a néprajzi kutatás területén. Tari János egyike ezeknek a szakembereknek, olyan néprajztudós, aki a film segítségével fejezi ki magát, képekben gondolkozik, és filmalakban adja közre terepmunkája és kutatási eredményeit. A szerző a tudós, az alkotó, a filmkészítő gyakorlati tapasztalataival kiegészítve írt elméleti és módszertani kérdésekről.
Védelmező istenségek és démonok Mongóliában is Tibetben
Az 1996-ban indult sorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre néhányat, melyek előadás változata elhangzott a címadó témának szentelt konferencián is. A harmadik kötet (Helyszellemek kultusza Mongóliában) megjelenése óta a terepkutatások során felkeresett területek közé erőteljesebben bevontuk a Mongol Köztársaság keleti és központi, halhák és burjátok lakta vidékeit is.
Leírás
A kötet célja, hogy ne mozaikszerű, hanem koherens kép alakulhasson ki az olvasóban Görög Veronika fő kutatásairól: az etnikai, illetve társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek ábrázolásáról és értelmezéséről az afrikai, európai vagy csak magyar folklórban. Ehhez a témához kapcsolódik a kisebbségek – nevezetesen a cigányok – folklórjának viszonya a befogadó népek szájhagyományához. Kutatásai feltárták, hogy a misszionáriusok által terjesztett bibliai történetek fontos epizódjai, mint az első pár bűnbeesése, erős hatást gyakoroltak a Szaharától délre fekvő fekete-afrikai népek körében összegyűjtött eredetmondákra.
Görög Veronika feldolgozta azokat az európai népi apokrif eredetmondákat is, amelyek a gazdagok és a szegények, illetve a férfiak és a nők közti hierarchiát magyarázzák. Jelentős korpuszt állított össze a cigányok teremtéséről és a környező „befogadó” népek által nekik tulajdonított attribútumokról szóló elemzésekben is. Néhány fejezet pedig a családon belüli egyenlőtlenségeket, a nemzedékek és a nemek közti hatalmi viszonyokat mutatja be a nyugat-afrikai (bambara-malinké) és a magyar mesék világában.
Görög-Karády Veronika 1956-ban hagyta el Magyarországot. Etnológiai tanulmányait a párizsi egyetemen (az akkori Sorbonne-on) és a Keleti Nyelvek Főiskoláján (Institut National des Langues et Civilisations Orientales) végezte. Kutatói és tanári pályáját szintén Párizsban folytatta az Országos Tudományos Központ (Centre National de la Recherche Scientifique – CNRS) keretében. Görög Veronika 1980-tól rendszeresen járt Magyarországra, állandó kapcsolatban állt a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetével és az ELTE Folklore Tanszékével, több ízben vendégtanárként. Több alkalommal végzett terepmunkát a Maliban és Szenegálban élő bambarák közt. Egy magyar válogatás a Népek meséi sorozatban is olvasható. A családi univerzum az afrikai mesékben. Vérrokonok és házassági rokonok című munka a franciaországi L’Harmattan Kiadónál jelent meg. Másik főtémája a saját csoport és a másik csoport(ok) viszonyának ábrázolása és az etnikai sztereotípiák szerepe különböző folklór műfajokban. Magyarországon legfőbbképpen cigány mesemondókkal, cigány mesék gyűjtésével, elemzésével és kiadásával (magyar, cigány francia, illetve angol nyelven) foglalkozott. Tanulmányokat írt a másik belső idegennek tekintett csoport, azaz a zsidók ábrázolásáról is a magyar és egyéb kelet-közép-európai folklórműfajokban.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Görög-Karády Veronika |
| Megjelenés | 2006 |
| Terjedelem | 428 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, kartonált |
| ISBN | 9639683469 |
| Sorozat | Szóhagyomány |