Hasonló termékek
A történelem fortélya
A magyar demokrácia az átmenettől napjainkig
Hét tanulmány geopolitikáról, demokráciáról, politikai pártokról, személyiségekről, migrációról, filmekről s magáról a politikai elemzésről.
Az elveszejtett alkotmány
Rossz a közérzete? Fáj a feje és gyenge? A fél gyógyszeres fiókot kiürítette, bekapkodott minden létező immunerősítőt és fájdalomcsillapítót? Nem itt kell kezdeni! Először tudja meg, mi a baj okozója, aztán jöhetnek a pirulák. E kötet végre felállította a dianózist, most már "csak" néhány jó orvosra és receptre lenne szükségünk...
Kálmán Olga, (újságíró, ATV)
A tőkén túl IV.
Közelítések az átmenet elméletéhez. IV. rész. A tárgyalt témákhoz kapcsolódó tanulmányok
1995-ben jelent meg Londonban és New Yorkban a tőkeviszony és a tőkerendszer velejáró korlátait s meghaladásuknak történelmi lehetőségeit elemző, monumentális, angol nyelvű filozófiai mű, amelyet azóta gyakran a szerző „opus magnumaként” emlegetnek világszerte. Ennek befejező, negyedik része jelenik meg most magyarul.
Nemzet, identitás és politika Európában
A nemzetek története és Európa története összefonódott. Európában sokáig a nemzethez kötődés jelentette a legfontosabb referenciapontot az egyén számára. Az európai integrációval azonban egy nemzetek feletti azonosulás lehetősége is megszületett. Európa nemzeteit ma már a kialakult jogi és intézményes struktúrák és a közös reálpolitikai és gazdasági érdekek szövevénye is az Európai Unióhoz köti.
1914-1918, Az újraírt háború
A kötet igen sokféle forrást használ; a háborútörténetek igazoló beszédei helyett a szerzők a kortársak indíttatásaira kíváncsiak. A kulturális antropológiától ösztönözve 1914 emberei felé fordulnak, tudván, hogy a történész számára nem a felejtés a legfőbb rossz, hanem az automatizmus.
A marxizmustól a posztmarxizmus felé?
Ebben a magvas és széles panorámát nyújtó munkában a világ egyik legkiemelkedőbb társadalomtudósa, a Cambridge-i Egyetem szociológia tanszékének vezetője a marxizmus 20. századi útját, illetve a 21.századi radikális elméletalkotásban nyomon követhető örökségét elemzi.
Leírás
A történetírás minden története szívesen elismeri, hogy a múlt kézenfekvő lehet politikai felhasználás céljaira, mint ahogy aláhúzzák azt is, hogy az utóbbi másfél évszázadban a tudományos történetírás hogyan igyekezett távolságot fenntartani saját maga és tárgya között. Minek köszönhető akkor, hogy minden korábbinál erősebb aggodalmak hangoznak el napjainkban arról, hogy a múltat manipulálják. Tanúskodik erről néhány híres eset – például a német történészek közelmúltbeli vitája a nácizmus jelentéséről, vagy a még ma is folyó csatározás a kommunizmus értelmezéséről –, és jó néhány kevésbé ismert példa is, melyek mindemellett nem kevésbé jelzésértékűek és fontosak? Néhány, változatos területekről származó (Európa számos országa mellett Izrael mind palesztin, mind zsidó nézőpontból; Marokkó, a mexikói zapatista mozgalom), aktuális és mindmáig nyitott ügy vizsgálatával ez a gyűjteményes kötet arra kíván lehetőséget nyújtani, hogy történeti jelenünkről és annak egyes jellegzetes vonásairól elmélkedjünk, a kérdéseket gyakran gyökeresen új nézőpontból tekintve. Napjaink jellegzetes és itt vizsgált jegyei az egyedi történelmek és az identitásokhoz kapcsolódó követelések megsokszorozódása; a nehéz, instabil, zavaró összeütközés a történészek tudása és az immár különféle formákban mindinkább „nyilvánossá” váló vita céljai között; illetve – végül – a történetírói modellek és fogalmak elhasználódása, mely arra ösztönöz bennünket, hogy újfent vizsgáljuk meg, mi lehet a történész társadalmi szerepe.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | François Hartog,Jacques Reve |
| Megjelenés | 2006 |
| Terjedelem | 176 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9639683299 |
| Fordította | Gelléri Gábor |
| Sorozat | Atelier füzetek sorozat |