Hasonló termékek
Élet és halál, örök élet és örök halál a Jelenések könyvében
Nagy József monográfiája fajsúlyos kettősség körül forog: a munka (örök) élet és (örök) halál szféráinak egyetemesen átfogó kozmológiai megragadását hajtja végre.
A Kálvinizmus nyitánya
Családi vitákról nem szokás beszélni. Lehet-e a reformáció emlékévében a protestantizmus családján belül lezajlott vitáról szólni? Talán csak az adhat erre felhatalmazást, ha ezáltal közelebb kerülünk felekezeti identitásunk mélyebb megismeréséhez.
A képzelet másik oldala. Irodalom és vallás Northrop Frye életművében
A kanadai Northrop Frye (1912–1991) a huszadik századi irodalomtudomány egyik legtöbbet idézett szerzője. Magyarországon mindeddig korai strukturalistaként tartották számon, azonban e kötet – az első magyar nyelvű Frye-monográfia – szerzője hangsúlyozza, hogy munkássága túlmutat a szűkebb értelemben vett irodalomtudomány
határain. Frye minden művében az irodalom és a vallás viszonyát, a szent könyv és a világi irodalom összefüggéseit vizsgálja, érdeklődésének középpontjában az irodalom etikai, vallási és társadalmi jelentősége áll. Amint Frye maga is nagy közönséget szólított meg, e róla szóló könyv sem csupán a szűk szakmai kör, hanem a művészet és a vallás összefüggései iránt érdeklődő valamennyi olvasó figyelmére számot tarthat.
Földbolygó szívmagasságban
Domokos Johanna költészetéről
Leírás
A keresztyén egyház különböző korszakaiban a homiletika és a retorika kapcsolatát hol a legszorosabb barátság, hol pedig a legádázabb ellenségeskedés jellemezte. Miért ez a szüntelen végletek között való mozgás? Literáty Zoltán könyve erre keresi a választ.
A retorikus és a retorika ugyanazon tőről fakadó szavak, mégis mást-mást jelentenek. A prédikációk természetüknél fogva „retorikus” beszédek, minthogy alapvető jellemzőjük az intencionalitás. A retorikusság mint a beszédek belső kohézív ereje nem forma, stílus vagy előadás kérdése, hanem olyan gyakorlati képesség, amely optimális módon alkotja meg a hatásos beszédet.
A klasszikus terminusokban két szó szerepel a meggyőzésre nézve: persuadere és convincere. Az előbbi érzelmi rábírással operál, az utóbbi logikai érvekkel. Ennek a két megközelítésnek kellene optimálisan kiegészítenie egymást, ám ennek ellenére köztük az egyensúly rendszerint eltolódik egyik vagy másik rovására. Éppen emiatt lappang vagy éppen lángol ez a feszültség évezredes távlatok óta ott a homiletika és a retorika között, illetve minden más színtéren is, ahol az élő szó hatalma érvényesülhet. Jelen kötet a retorika–homiletika viszonyának megértése céljából vizsgálja a tárgyalt korszakok retorika–filozófia–hermeneutika viszonyrendszerét is. Literáty Zoltán monográfiája különböző történelmi korszakok szeletét bemutatva tűzi célul, hogy az elemzésekben felsejlő történelmi tapasztalat a jelenben hasznos tudássá és gyakorlati bölcsességgé váljon.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Literáty Zoltán |
megjelenés | 2020 |
méret | 158x226 mm |
terjedelem | 334 oldal |
kötés | ragasztókötött |