Kosár

This volume addresses questions concerning the interrelations of three important variables: war, images and the Other. The explicit stereotypes and contrasts but also the implicit message in wartime images informs the attentive observer about the aims, motives and ideas of the author of the image. Focusing on caricatures and photographs, the volume brings together various accounts of wartime imagery from mainly Eastern and Central Europe.

Miközben számos, kiemelkedő tudományos értékkel rendelkező hazai numizmatikai kézikönyv született az elmúlt közel harmadfél évszázad során, kifejezetten az egyetemi tanulmányokat elősegítő, vezérfonalnak tekinthető segédkönyv, jegyzet mindeddig nem ké­szült. A kézirat megírásával ezért a célom oktatási tapasztalatokra épített kézikönyv elkészítése volt.

Rilke tudott az élet nehézkedéséről, ami egyszerre „feladat”, „bánat” és "fény a derűs szellemben”. Látta a szépségnek azt az oldalát, amelynek „iszonyú” látványa megsemmisíti az életet, megsejtett valamit a szépség azon destruktív túlhatalmából, amelyhez ő maga még mindig lenyûgözve fordul, de amelytől rövidesen az egész század menekülni igyekszik. A szépség mint Egész, illetve a totális szépség mélyén tanyázó rútság tapasztalatából származik költészetének meghatározó etikai dimenziója, annak a helynek a keresése, ahol az ornamens megtörik, és ahol a dolgok„kimeríthetetlen tárggyá” válnak.

A ​gót származású Iordanes, történész és jegyző életéből, aki 551 után, Croton püspökeként halt meg, csak az a pár adat ismert, amit két ránk maradt történelmi munkájában árult el önmagáról. Elsősorban az 551-ben, rossz latinsággal megírt Geticában, amely nagyrészt Cassiodorus mára már elveszett gót történetének a kivonata.

Ahogy a forradalmak, úgy a magyarországi rendszerváltás is fölfalja a saját gyermekeit. Tanúi lehetünk annak, hogy az esemény negyedszázados évfordulóján – az önigazolás kényszerétől is vezérelve – újraéled a hősképzés szándéka. A történések és a történeti tények hiányos ismerete nyomán sorra készülnek a faragott képek, épülnek a szobrok talapzatai, és emelkednek fel tényleges emlékművek is. Pedig nem csak Mózes parancsolata figyelmeztet: „Ne csinálj faragott képet magadnak”, ezt idézi Kunszery Gyula a Bálványdöntés című versében is, amelyben azoknak a magyar fiataloknak mond köszönetet, akik lerombolták a diktátor gránitkockákon dölyfösködő szobrát.