Hasonló termékek
Belga-Németalföld újkori története (1384-1830)
A könyv Belga-Németalföld történetét vázolja fel a burgundiak hatalomátvételétől (tehát a 1415. század fordulójától) 1830-ig. Hogy miért nem tovább, annak alapvetően két oka van: egyfelől azért, mert a belga alkotmányos rendszer létrejöttéről és működésének első két évtizedéről és Belgium 1920. századi történetéről az utóbbi évtizedekben minőségi összefoglalások jelentek meg magyar nyelven, másfelől pedig azért, mert a szerző kizárólag az újkori történelem századainak vonatkozásában érzi magát eléggé kompetensnek ahhoz, hogy efféle szintézissel kísérletezzék.
A héber nyelv revitalizációja
A héber nyelv revitalizációja a nyelvtörténetnek egy páratlan esete. Azok a teológiai, vallásfilozófiai, létértelmezési alapfogalmak, amelyeket a Biblia hordoz, úgymint az egyiptomi kivonulás hagyománya, a Peszách, vagy a Szövetség, a Berít fogalma, a Dekalógus, a messianizmus mind-mind fokozatosan alakult ki és nyerte el le nem zárt, máig élő és formálódó alakját.
1989 - Diszkózene a Kvangbok sugárúton
1989 nagyon fontos a magyar–koreai kapcsolatok szempontjából is. Február elsején Magyarország diplomáciai kapcsolatokat létesített Dél-Koreával, amire a KNDK rendkívül feszülten reagált. Az 1956-os forradalom után ugyanis másodszor fordult elő, hogy az észak-koreai vezetés nagyot csalódott a magyarok ideológiai megbízhatóságában.
A nemzetek létjoga
Kevés olyan eszme van, amelyről annyit írtak és vitatkoztak az utóbbi időben, mint a nemzet: létrejöttének körülményei, továbbélési lehetőségei, illetve megszűnésének eshetőségei az európai integráció során.
Leírás
Jelen mikrotörténelem tulajdonképpen mikrohistoriográfia, amely mélyfúrások révén az orosz történettudomány egészéről kíván állításokat megfogalmazni. Így a IV. Iván és I. Péter korára összpontosító historiográfiai mikrovizsgálatok sorozata végül is az orosz történettudomány két évszázadának képét rajzolja ki.
Egy paradigmaváltás korában élünk, amikor az autoriter rendszerek akár egy emberöltőre is berendezkedhetnek. A történetírás pedig – ahogy mindig is szokott – idomul hozzá. Mivel a hatalom megrendelési igényei egyre kevésbé szofisztikált formában jelentkeznek, erre a történetírásnak is reagálnia kell. A „politika szolgálólánya” szerep, s ezáltal az autoriter vagy autokratikus múlt megszépítése és történelmi előképként való megjelenítése újból előtérbe kerül, és a tisztességes szakmának megint vissza kell nyúlnia a régi jó pozitivizmus faktográfiájához.
Azoknak a történészeknek azonban, akik az írástudó morális felelősségét is érzik, azoknak lehet, hogy ismét nagy narratívákat kell írniuk, de biztos, hogy makrokérdésekre (akár mikromódszerekkel) makroválaszokat illik keresniük. Amíg ezeket megtaláljuk – s gyanítom, nem megy majd könnyen és gyorsan –, addig legalább igyekezzünk világos különbséget tenni a történettudomány, a történetírás és a történetművelés között.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Szvák Gyula |
| Megjelenés | 2019 |
| Terjedelem | 178 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, kartonált |
| ISBN | 9789634145806 |
| Sorozat | Mikrotörténelem |