Hasonló termékek
Logika és gondolkodás
A megismerés elméletei a korai felvilágosodásban
Minden kinyilatkoztatás kritikájának kísérlete
„A vallás az evangéliumok óta nem nyert e műhöz fogható támaszt, és nélküle rövid időn belül az evangéliumok is rosszul jártak volna.” Karl Leonhard Reinhold – Fichte elődje a jénai katedrán – nyilatkozott így Fichte első nyomtatásban (névtelenül) megjelent művéről, bár igaz, hogy a közvéleményhez hasonlóan Kant munkájának tartotta. Az ésszerűség a kinyilatkoztatás mércéje, állítja a korra jellemzően Fichte, s minthogy olyan tárgyról van szó, amelyet a tiszta elméleti ész segítségével sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet, Kantot követve a gyakorlati ész területére utalja a kérdést.
Lélek és elme a kartezianizmus korában
Elmefilozófiai szöveggyűjtemény
Újabb értekezések az emberi értelemről
Leibniz műve az újkori filozófia történetének alapvetően fontos dokumentuma. A kötet Locke alapművére válaszolva fejti ki a racionális alternatíva lehetőségeit az empirizmussal szemben.
Élő gondolkodás
A folyamatfilozófia klasszikusai: Hegel és Whitehead
Ha Hegel (1770-1831) a közfelfogás szerint az utolsó, akkor lehet, hogy Whitehead (1861-1947) a legutolsó nagy rendszeralkotója a filozófia történetének: mindketten az emberi tapasztalatterületekegészét átfogni törekvő, szisztematikus metafizikát dolgoztak ki.
Antifilozófusok. Huszonöt időszerű kérdése a kereszténységhez
A könyv olyan radikális keresztény, vagy a kereszténységen töprengő gondolkodók, alkotók egy-egy kérdését mutatja be, akik az európai bölcseleti hagyománynak a görög hagyományoktól eltérő, más fókuszát teremtették meg. Ez részben az akadémiai filozofálással való szembehelyezkedésből, részben pedig e gondolkodók többségére jellemző keresztény hitükből ered. Közös bennük az, hogy a kereszténységhez intézett kérdésük magában rejt egy antifilozófiai hozzáállást, éspedig azáltal, hogy elfogadják azt a kihívást, amelyet Pál apostol a Korinthusiakhoz írt I. Levelében a kereszténység gondolkodási formájáról adott: a keresztről való tanítás őrültség a filozófus elme számára - illetve Pascallal szólva: Ábrahám, Izsák és Jákob Istene nem a filozófusok istene. Az antifilozófus kifejezés Alain Badiou terminusára utal, aki Pál apostolt nevezte így. A szerzőnő kérdése ez: Vajon együtt tudunk-e még gondolkodni a nagy keresztény írókkal és alkotó egyéniségekkel, vajon megmozdítanak-e bennünk valamit azok az elementáris egzisztenciális kérdések, melyek foglalkoztatták őket a Bibliával folytatott beszélgetéseik során? Vajon van-e még a keresztény gondolkodásban elég élet ahhoz, hogy átvegye a stafétabotot ezektől és persze más elődöktől.
Társadalomfilozófiai gondolkodók a 20. században
Korábbi korokban a filozófusok a lét általános problémáit, a megismerés egyetemes törvényeit és az úgynevezett örök igazságokat igyekeztek feltárni, a modernitás kibontakozásával mindezt már a természettudományok szemléletére alapozták.
Leírás
Jelen kötet tárgyát Aquinói Szent Tamás (1225–1274) és Ioannes Duns Scotus (1266–1308), a skolasztika virágkorának két kiemelkedő filozófusa által megfogalmazott ismeretelméleti és metafizikai gondolatok képezik. Tanulmányunk fő célja annak megmutatása, hogy a sokszor pejoratív értelemben vett európai metafizikus gondolkodás mintaképének tekintett középkori filozófusok igen magas szinten tárgyalták az ismeretelméleti problémakör azon kérdéseit, amelyek bizonyos igények bejelentésére sarkalták őket a metafizika területén. Adott ismeretelméleti peremfeltételek mellett először ők néztek szembe néhány olyan problémával, amely nagyban foglalkoztatja a kortárs filozófia mind analitikus, mind kontinentális irányzatát. E problémák vizsgálata elsősorban a Duns Scotus gondolkodása által felvetett problémák mentén történik meg. A létezés és a lehetőség metafizikai analízisében adódó struktúráknak az isten elméje számára adott objektumokra való kiterjesztése által Scotus megelőlegezi a felvilágosodás racionalista ágának kérdésfelvetéseit. Ám a skót filozófus szerint a racionális teológia végkövetkeztetése nem a leibniz-i optimizmus: Scotus szerint ez a világ a lehető világok legjobbika, de mégis egy elég rossz világ.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Simon József |
Megjelenés | 2012 |
Terjedelem | 202 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 978-963-236-640-1 |