Hasonló termékek
A transzcendentális illúzió keletkezése és története
A jelen könyv egy transzcendentális kritika kifejtésének kísérlete. A kritika alapvető tárgya a valóság valamely szintetikus elvének egyoldalú használata a többi háttérbe szorítása, illetve elfedése által.
Hatalom és filozófia
Hermeneutikai, fenomenológiai megközelítések
A politikum természete mindig is a filozófiai gondolkodás előterében állt. A fenomenológia és a filozófiai hermeneutika esetében azonban eleinte úgy tűnhetett, hogy meglehetősen apolitikus irányzatokról van szó, ám még az alapító Husserl és Heidegger esetében is – a hagyatékok feldolgozása után – markáns politikafilozófiai koncepciók rekonstruálhatók.
A mítosz filozófiája
A mítosz filozófiája az emberi kultúra egyik legzseniálisabb teljesítményén, a görög mitológián keresztül közelít normalitás és őrültség, szerelem és felejtés, emberi és nem-emberi, élet és halál határainak és ellentéteinek alapkérdéseihez – azzal a célkitűzéssel, hogy kitapogassa a határok létrejöttének, megképződésének forrását. Mi a normalitás, és mi az őrület? Beszélhetünk-e az őrület valóságáról, vagy inkább – az őrület illúziójáról?
Mély kútforrása a bölcsességnek
Esszék a természettudomány világából.
A mai világunkat úgy érthetjük meg, ha megismerjük azt a folyamatot, amelynek eredményeként létrejött, és e tudással alakíthatjuk a jövőnket is. Tudósok, kutatók pályájáról, küzdelmeiről olvashatunk tanulságos történeteket. Számos érdekességet tudhatunk meg a tudomány kevéssé ismert szereplőiről, így például Plesch Jánosról, Einstein orvosáról, Róna Erzsébet atomtudósról, de arról is, hogy a só, a bronz vagy a fűszerek hogyan alakították a világtörténelmet. Választ kapunk arra is, mit tudott Bartók Béla az atomtitokról, melyik a legújabb elem vagy a ritkaföldfémek jelenleg miért okoznak politikai konfliktust. Érdekes és ritka képek teszik még élvezetesebbé a könyv forgatását.
Leírás
A kötet a "medialitás" egy újszerű eszméjének az előtérbe állítását, filozófiai jelentőségének a körvonalazását célozza. Eközben döntően Heidegger és Gadamer hermeneutikai filozófiája gondolatkörében mozog. Alaptézise szerint e szerzők "eseményontológiái" egy, az ősi indoeurópai nyelvekben tükröződő "mediális, esemény-orientált" világértelmezést újítanak meg s ruháznak fel egyetemes-ontológiai jelentőséggel, s így maguk is kiváltképp e világszemlélet felől világíthatók meg. A kötet nyitó fejezete - nyelvtörténeti kutatásokra hagyatkozva - ezt az ősi szemléletmódot hivatott körvonalazni, elsősorban az említett nyelvek igerendszereit uraló ún. középige (mesotes) szemantikai funkciójának felfedése révén. A tét itt a "tiszta, alanytalan esemény", illetve a "mediálisan pozícionált alany" eszméinek a visszanyerése, melyeket a nyugati gondolkodásmódban fokozatosan teret nyerő aktivitás és passzivitás terminusai mindinkább elhomályosítottak. A következő két fejezet egyrészt a korai Heidegger, másrészt Gadamer munkásságát elemzi azt szem előtt tartva, miként jut bennük érvényre a medialitás itt tárgyalt sajátos eszméje. Végül a záró fejezet e gondolkodók hermeneutikai kezdeményezéseinek új összefüggésekben való továbbgondolását célozza. Egyrészt az emberi gyakorlat fő módozatai hagyományos, Arisztotelészre visszanyúló tipológiájának az újrafogalmazására tesz kísérletet; másrészt a hermeneutikai megközelítés társadalomkritikai-politikai relevanciáját igyekszik vázolni.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Nyírő Miklós |
| Megjelenés | 2020 |
| Terjedelem | 246 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789634146247 |
| Sorozat | A filozófia útjai sorozat |