Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok

A szerző 1994 és 2006 között 28 hónapon keresztül végzett kulturális antropológiai terepmunkát a közép-afrikai Kamerunban, a kameruni futball társadalmi és politikai jelentőségét vizsgálva. Bár a könyv témája a futball, a szerző valójában a kérdések ennél sokkal szélesebb spektrumát tárgyalja. Bemutatja, hogy milyen kölcsönhatásban állnak egymással a helyi, nemzeti és globális társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezők.

„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.

Kecskeméten a 20. század elejére olyan kedvező birtokstruktúra alakult ki, amely alapját képezte a kibontakozó exportpiacnak. Ez és a település török kori múltja olyan képzetet keltett a kortársakban, mintha a város gazdag lenne, amihez felfokozott elvárások egész sora társult. 

A budapesti bűnözés társadalomtörténete 1896-1914

A könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy 1896 és 1914 között hogyan jelent meg a hivatalos jogi, rendőri, kriminológiai, valamint a társadalmi diskurzusban a modern nagyvárosi bűnözés kérdése. A statisztikusok már a 19–20. század fordulóján megkísérelték a bűnözés mutatóinak elemzését, s ekkor jött létre a bűnözéssel foglalkozó tudomány, a kriminológia is. A rendőrség bűnözőképét ugyanakkor egyértelműen a „rovott múltúak” koncepciója határozta meg.