Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Ruszt József gondolataiból

A legkonzervatívabb újító ez a minősítés nincs ellenemre.
Nem sorolom magam semmilyen irányzathoz, ami tetszik, azt átveszem, gátlástalanul.
Hogy mit szeretek legjobban a világon? A színházat. S a színházban? A próbát. És a próbákon? A szünetet. Én a szünetben csinálom a színházat.
Engem a folytonos újrakezdés éltet.
A rendező pedagógus is egyben.
Nem az érdekel, hogyan kell rendezni, hanem az, hogyan kell játszani.
Nem a szerepet nehéz megrendezni, hanem a színészt.
A színházat csakis a színész újíthatja meg, mert ő találkozik közvetlenül
a nézővel. A néző játszótárs, a feladatunk, hogy együtt-játszásra ösztökéljük.
A fütty is jobb, mint a közöny.
Szakmánk lényege voltaképpen egyfajta kézművesség.
A rendező magától tanulja a legtöbbet. Magányos a szakmája. Abban
a pillanatban válik rendezővé, amikor megtagadja mesterét.
Másképp kell komponálni, ha freskót és másképp, ha portrét akarok festeni.
A kegyetlen színház mindig portré. A nagy színház pedig freskó.

RUSZT JÓZSEF
(1937, Isaszeg 2005, Zalaegerszeg) Kossuth-díjas rendező, színházvezető, színészpedagógus.
Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész. Tanulmányait 1963-ban fejezte be a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Negyvenhárom év alatt több mint kétszáz színházi és televíziós produkciót rendezett.

NÁNAY ISTVÁN
(1938) kritikus, színháztörténész, egyetemi oktató. 1961-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1970-ben az ELTE-n szerzett diplomát. Több mint harminc évig a Színház című folyóiratnál dolgozott. Publikációinak száma meghaladja az 1300-at. Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Ruszt József

Ruszt József gondolataiból

A legkonzervatívabb újító ez a minősítés nincs ellenemre.
Nem sorolom magam semmilyen irányzathoz, ami tetszik, azt átveszem, gátlástalanul.
Hogy mit szeretek legjobban a világon? A színházat. S a színházban? A próbát. És a próbákon? A szünetet. Én a szünetben csinálom a színházat.
Engem a folytonos újrakezdés éltet.
A rendező pedagógus is egyben.
Nem az érdekel, hogyan kell rendezni, hanem az, hogyan kell játszani.
Nem a szerepet nehéz megrendezni, hanem a színészt.
A színházat csakis a színész újíthatja meg, mert ő találkozik közvetlenül
a nézővel. A néző játszótárs, a feladatunk, hogy együtt-játszásra ösztökéljük.
A fütty is jobb, mint a közöny.
Szakmánk lényege voltaképpen egyfajta kézművesség.
A rendező magától tanulja a legtöbbet. Magányos a szakmája. Abban
a pillanatban válik rendezővé, amikor megtagadja mesterét.
Másképp kell komponálni, ha freskót és másképp, ha portrét akarok festeni.
A kegyetlen színház mindig portré. A nagy színház pedig freskó.

RUSZT JÓZSEF
(1937, Isaszeg 2005, Zalaegerszeg) Kossuth-díjas rendező, színházvezető, színészpedagógus.
Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész. Tanulmányait 1963-ban fejezte be a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Negyvenhárom év alatt több mint kétszáz színházi és televíziós produkciót rendezett.

NÁNAY ISTVÁN
(1938) kritikus, színháztörténész, egyetemi oktató. 1961-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1970-ben az ELTE-n szerzett diplomát. Több mint harminc évig a Színház című folyóiratnál dolgozott. Publikációinak száma meghaladja az 1300-at. Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Ruszt József

Ruszt József gondolataiból

A legkonzervatívabb újító ez a minősítés nincs ellenemre.
Nem sorolom magam semmilyen irányzathoz, ami tetszik, azt átveszem, gátlástalanul.
Hogy mit szeretek legjobban a világon? A színházat. S a színházban? A próbát. És a próbákon? A szünetet. Én a szünetben csinálom a színházat.
Engem a folytonos újrakezdés éltet.
A rendező pedagógus is egyben.
Nem az érdekel, hogyan kell rendezni, hanem az, hogyan kell játszani.
Nem a szerepet nehéz megrendezni, hanem a színészt.
A színházat csakis a színész újíthatja meg, mert ő találkozik közvetlenül
a nézővel. A néző játszótárs, a feladatunk, hogy együtt-játszásra ösztökéljük.
A fütty is jobb, mint a közöny.
Szakmánk lényege voltaképpen egyfajta kézművesség.
A rendező magától tanulja a legtöbbet. Magányos a szakmája. Abban
a pillanatban válik rendezővé, amikor megtagadja mesterét.
Másképp kell komponálni, ha freskót és másképp, ha portrét akarok festeni.
A kegyetlen színház mindig portré. A nagy színház pedig freskó.

RUSZT JÓZSEF
(1937, Isaszeg 2005, Zalaegerszeg) Kossuth-díjas rendező, színházvezető, színészpedagógus.
Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész. Tanulmányait 1963-ban fejezte be a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Negyvenhárom év alatt több mint kétszáz színházi és televíziós produkciót rendezett.

NÁNAY ISTVÁN
(1938) kritikus, színháztörténész, egyetemi oktató. 1961-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1970-ben az ELTE-n szerzett diplomát. Több mint harminc évig a Színház című folyóiratnál dolgozott. Publikációinak száma meghaladja az 1300-at. Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron
20%
2.100 Ft 1.680 Ft
Menny.:db
Ruszt József gondolataiból

A legkonzervatívabb újító ez a minősítés nincs ellenemre.
Nem sorolom magam semmilyen irányzathoz, ami tetszik, azt átveszem, gátlástalanul.
Hogy mit szeretek legjobban a világon? A színházat. S a színházban? A próbát. És a próbákon? A szünetet. Én a szünetben csinálom a színházat.
Engem a folytonos újrakezdés éltet.
A rendező pedagógus is egyben.
Nem az érdekel, hogyan kell rendezni, hanem az, hogyan kell játszani.
Nem a szerepet nehéz megrendezni, hanem a színészt.
A színházat csakis a színész újíthatja meg, mert ő találkozik közvetlenül
a nézővel. A néző játszótárs, a feladatunk, hogy együtt-játszásra ösztökéljük.
A fütty is jobb, mint a közöny.
Szakmánk lényege voltaképpen egyfajta kézművesség.
A rendező magától tanulja a legtöbbet. Magányos a szakmája. Abban
a pillanatban válik rendezővé, amikor megtagadja mesterét.
Másképp kell komponálni, ha freskót és másképp, ha portrét akarok festeni.
A kegyetlen színház mindig portré. A nagy színház pedig freskó.

RUSZT JÓZSEF
(1937, Isaszeg 2005, Zalaegerszeg) Kossuth-díjas rendező, színházvezető, színészpedagógus.
Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész. Tanulmányait 1963-ban fejezte be a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Negyvenhárom év alatt több mint kétszáz színházi és televíziós produkciót rendezett.

NÁNAY ISTVÁN
(1938) kritikus, színháztörténész, egyetemi oktató. 1961-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1970-ben az ELTE-n szerzett diplomát. Több mint harminc évig a Színház című folyóiratnál dolgozott. Publikációinak száma meghaladja az 1300-at. Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Hasonló termékek

Írás az ablaküvegen – Tizenegy dráma

„Ha csak lírai költő lettem volna, ha az ír színház révén nem válok egy tömegmozgalom képviselőjévé, kötve hiszem, hogy az angol bizottságok fölveszik nevemet arra a listára, amelyről a Svéd Akadémia a díj elnyerőjét kiválasztja.”
Idézet William Butler Yeats, a Nobel-díja átvételékor elhangzott beszédéből

 

3.500 Ft 2.620 Ft
25%
Gyártó: Visky András

Mire való a színház?

Útban a theatrum theologicum felé

A színháztörténet modernitást lezáró műve, amely a színházat még Isten-kérdésnek fogja fel, minden bizonnyal Samuel Beckett Godot-ra várva című drámája, amely A játszma vége tökéletessé csiszolt metafizikai sakkjátékszínházban teljesedik be.

 

3.490 Ft 2.790 Ft
20%
Gyártó: Bartók Imre

Paul Celan - A sérült élet poétikája

„A seb megjelöl, és a sebesült élet az idegenség bélyegét hordja magán. Az élet azonban, abban a törekvésében, hogy visszatérjen önmagához, igyekszik mélyre ásni saját magában, nyomokat találni, és azokat olvashatóvá tenni.
Celan művei nyomolvasásra szólítanak fel, hiszen versei maguk sem a megbékélés automatizmusai. Egy hiányt rajzolnak körbe, valamit, ami nem mondható ki, és ami mégis megtörtént, történik és mindig történni fog. […] A nyomolvasás egyúttal, mivel sebekről van szó, egyben sebolvasás is. […] Ezzel érthetővé válik, miért is lehetett szó az egyik versben »sebesre olvasottságról«. A költészet így az élet genealógiájává válik.”

2.000 Ft 1.600 Ft
20%

Paraméterek

Szerzők(vesszővel elválasztva) Nánay István
Megjelenés 2015
Terjedelem 184 oldal
Kötészet puhatáblás, ragasztókötött
ISBN 9789632367057
Arrow Forward