Hasonló termékek
Giacomo Ponti
A kötet fejezetekre tagolt szövegében Achillesz, Héraklész, Odüsszeusz természetes szereplőivé válnak a georgiai költészet és a hétköznapok világának, hiszen Georgia nyugati részén az ókori kartvél királyság, Kolhisz a görögök ottani megjelenésével közvetlen kapcsolatba került a görög kultúrával.
Hat szemmel
Rajvinder Singh Berlinben élő, többnyire németül, de angol, pandzsábi, urdu és hindi nyelven is író költő, kulturális közvetítő, szinkrontolmács. Az utóbbi évtizedekben jelentős szerepet töltött be a német és nemzetközi kulturális és irodalmi élet horizontjának alakításában. Eleddig tizenhárom kötete, több mint félszáz kulturális dialógusról szóló írása jelent meg, számos német és indiai irodalmi díjjal tüntették ki. A magyar fordításkötet címe Frank-Walter Steinmeier német államfő által is gyakran idézett metaforájára utal, melynek Rajvinder Singh költészete valódi megtestesítője.
Café Hyena
Pozsonyligetfalu, 21. század. A jó családból származó Elza összeköltözik szerelmével, Iannal. A sorsnak – és egy különös ösztöndíjnak – köszönhetően gondtalanul élhetnek apró lakótelepi lakásukban, ahol a falakból zene és emberi beszéd szivárog.
Európai Unió Irodalmi Díj
A múltkereskedő
„A múltkereskedő meglepetésként és örömként érheti mindazokat az olvasókat, akik úgy gondolják, az afrikaiak posztkoloniális időszakban átélt zavaros és gyakran tragikus tapasztalataival birkózó regények szükségszerűen sötét, brutális művek. Agualusa táncol, és nevet – a sírás határán. A múltkereskedő ügyesen elbeszélt, gyönyörű regény. Elegáns, agilis, szellemes és elbűvölően leleményes.” David Constantine, The Independent
A titkos történelem
MICHAEL HULSE (1955) angol fordító, kritikus és költő. 1978-ban Dole Queur című versével megnyerte az első Nemzeti Költészeti Versenyt, amelynek zsűrijében Ted Hughes, Fleur Adcock és Gavin Ewart foglalt helyet. 1980-ban Eric Gregory-díjat nyert, 1991-ben Cholmondeley-díjat. Az egyetlen költő, aki a Bridport Költészeti Díjat két alkalommal is megkapta (1988, 1993).
Galád Kandúr és Fecske kisasszony - Egy szerelem története
Ez a szomorú, mégis bájos történet, egy macska és egy fecske be nem teljesülhető szerelméről szóló mese, annak idején nem a nagyközönségnek készült. Jorge Amado, a világhírű brazil író, 1948-ban, Párizsban írta fia, Joao Jorge egyéves születésnapjára ajándékul. Első kiadására is csak sokkal később, 1976-ban került sor, amikor a neves bahíai festőművész barát, Carybé akvarelljeivel díszítette könyvet, amely mély élettapasztalata, ellenállhatatlan humora, költői nyelvezete, és a szöveg világához közel álló, kedves illusztrációi miatt is méltán sorolható a modern meseirodalom legszebb, nem csak a gyerekek, de a felnőttek érdeklődésére, szeretetére is számot tartó művei, Saint-Exupery Kishercege vagy Milne Micimackója közé.
Leírás
1943-ban Auschwitz-Birkenauba kerül Dina Gottliebova, egy brno-i zsidó lány, a képzőművészeti egyetem hallgatója. A blokkokra kell számokat festenie, ám hamarosan kiderül, hogy sokkal nagyobb szükség van egy portréfestőre. Mengele doktor a „cigánykeverékeket” vizsgálja, az akvarellek adják vissza legjobban szemük és bőrük színárnyalatait.
1942-ben egy oświęcimi vasutas családban meghal a legkisebb gyermek. A vasutas fia három nappal Auschwitz felszabadulása után a táborba megy, hogy elhozzon egy árvát, aki helyettesíthetné hugát. Egy magyar zsidó kislányt választ, akit Évának hívnak. Egy rab akvarelleket ad a fiúnak ajándékba, amelyek csak hányódnak a barakkban.
1963-ban az Auschwitz-Birkenau Múzeum megveszi Évától az akvarelleket. Néhány évvel később sikerül megtalálni a festőt. Dina Gottliebova az Egyesült Államokban lakik, Disney híres rajzolójának, Art Babbittnak a felesége. Odautazik, megnézi a képeket, fényképet kér róluk. Aztán elhallgat, hogy a kilencvenes évek közepén visszakövetelje az eredetiket…
Az Akvarellek arról szóló tanulmány, hogy milyen bonyolult a sorsa az embertelen körülmények közt létrejött örökségnek. Mindemellett azt is igyekszik megragadni, miben áll a roma identitás, hol ér véget az egyén sorsa, és hol kezdődik a népirtás.
Lidia Ostałowska a „Mengele dokor cigányait” megörökítő festőnő vásznán keresztül mutatja be az európai romák Holokausztját és a háború utáni emlékezetpolitika örvényeit. Az Akvarellek békés riport a pokolból, olyan könyv, melyet nem lehet elfelejteni. (Irena Grudzińska-Gross)
LIDIA OSTAŁOWSKA (1954–2018) a Varsói Egyetem lengyel szakán végzett. A kommunizmus alatta a Przyjaciółka és az Itd című lapok riportere, a hadiállapot alatti szünetet követően került a Gazeta Wyborczához. Olyan riportok szerzője, melyek főszereplőinek nehéz a sorsa: nemzeti és etnikai kisebbségekről, nőkről, a szubkulturában élő vagy kirekesztett fiatalokról ír. 2000-ben jelent meg A cigány az cigány című könyve, rengeteg riport-gyűjtemény társszerzője.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Lidia Ostalowska |
Megjelenés | 2015 |
Terjedelem | 206 |
Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
ISBN | 9789634140061 |