A mai nyelvállapot sok mindent őriz a múltból, a megelőző nyelvtörténeti korszakok különféle fázisaiból, ezért megismerésében és megértésében sok esetben nagy segítséget jelent a történeti szemlélet érvényesítése. A nyelvi rendszer számos „szabálytalanságának”, látszólagos logikátlanságának, kivételesnek minősített nyelvi (helyesírási, grammatikai, jelentésbeli, stilisztikai stb.) jelenségének magyarázatáért érdemes korábbi nyelvtörténeti korok eseményeihez, tényeihez visszanyúlnunk. 
A nyelvtörténeti kutatások eredményei nemcsak a magyarnak mint anyanyelvnek, hanem a magyarnak mint idegen nyelvnek az oktatásában is felhasználhatók: a nyelv történeti szempontú vizsgálatát a magyar mint idegen nyelvi órákon elsősorban a jelenségek okát feltáró háttérismeretként, a leíró nyelvészeti ismeretek kiegészítésére, az egyes nyelvi jelenségek tudományosan is helytálló magyarázatára érdemes alkalmazni. 
A kötet 35 kérdés-feleletben foglalja össze a magyar mint idegen nyelvi órákon leggyakrabban előkerülő grammatikai kérdésekkel kapcsolatos legfontosabb nyelvtörténeti tudnivalókat. Ezek a fejtegetések elsősorban a MID oktatói és diákjai számára nyújthatnak hasznos információkat, de az olvasók között szívesen köszöntünk mindenkit, aki érdeklődik a nyelvi változások és a nyelvtörténeti kérdések iránt.