Hasonló termékek
Bevezetés a világrendszer-elméletbe
A könyv diákoknak, társadalomtudósoknak és nem szakmabeli érdeklődő olvasóknak egyaránt ajánlható, belőle első kézből kapható teljes áttekintés napjaink társadalomtudományának egyik meghatározó paradigmájáról.
Fehéren, feketén Varsánytól Rititiig - I-II.
Varsány és Rititi, egy Nógrád megyei, illetve egy kenyai falu: a Földnek e két távoli pontja foglalja keretbe a magyar néprajztudomány és kulturális antropológia egyik vezető személyiségének, 60. születésnapját ünneplő Sárkány Mihálynak a munkásságát. Sárkány Mihály a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének osztályvezetője, az ELTE Néprajzi, illetve Kulturális Antropológia Tanszékeinek oktatója. A nevéhez fűződik a kulturális antropológia egyik alágának, a gazdasági antropológiának magyarországi meghonosítása. Ezenkívül elsősorban szociálantropológiai kérdésekkel foglalkozik: különösen a magyar falu 1945 óta tartó átalakulását kutatja. Egyaránt végzett hosszú időtartamú "állomásozó" terepmunkát Magyarországon és Kelet-Afrikában. Elméleti írásait Kalandozások a 20. századi kulturális antropológiában című, nagy sikerű könyvében tette közzé kiadónknál. Ebben az ünnepi kötetben barátai, tanítványai, pályatársai és kollégái tisztelegnek munkássága előtt.
Magyarország története az ókorban: Kelták és rómaiak
Szabó Miklós és Borhy László akadémikusok több évtizedes kutatási tapasztalatukra és tudományos eredményeikre támaszkodva készítették el ezt az összefoglalást, amely részletesen és széles földrajzi valamint történelmi és kulturális összefüggéseiben taglalja Magyarország területe késő vaskori népeinek és római kori lakosságának történelmét.
Ruta Tannenbaum
MILJENKO JERGOVIĆ, a boszniai horvát prózaíró 1966-ban született Szarajevóban. Jelenleg Zágrábban él. Kritikusai szerint különleges tehetsége van bármely témát történetté formálni úgy, hogy mégis megőrzi ezek belső logikáját.
A Ruta Tannenbaum-ért 2006-ban megkapta a Meša Selimović-díjat.
A bűn nyomában
A budapesti bűnözés társadalomtörténete 1896-1914
A könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy 1896 és 1914 között hogyan jelent meg a hivatalos jogi, rendőri, kriminológiai, valamint a társadalmi diskurzusban a modern nagyvárosi bűnözés kérdése. A statisztikusok már a 19–20. század fordulóján megkísérelték a bűnözés mutatóinak elemzését, s ekkor jött létre a bűnözéssel foglalkozó tudomány, a kriminológia is. A rendőrség bűnözőképét ugyanakkor egyértelműen a „rovott múltúak” koncepciója határozta meg.
Kép, mozgókép, megértés
Vissza a filmekhez! – ebben a rövid, jelmondatszerű felszólításban ragadható meg Gyenge Zsolt könyvének fő célkitűzése. Méghozzá vissza a filmek (vizuális) tapasztalatához.
Leírás
Benda Gyula Keszthely-monográfiája a magyar társadalomtörténet egyedülálló teljesítménye. A szerző keszthelyi kutatása a társadalomtudományos történelem módszertanával indult a nyolcvanas években. Szellemi forrása a lokális-regionális társadalmi elemzés Annales-hagyománya volt, ugyanakkor nagy hatást gyakoroltak rá későbbi fejlemények is, különösen az olasz mikrotörténelem s ennek francia recepciója. Benda Gyula úgy sajátította el a mikrotörténelemnek a cselekvő egyénekre vonatkozó kérdésfeltevéseit, hogy rendelkezett a társadalomtudományos történelem műveléséhez szükséges tudással, és nem adta fel eredeti kérdéseit, hanem folytatta a kezdeti kutatásokat, ezekre építette rá a mikrotörténelmi megközelítésből következő vizsgálatokat.
A szerző nem egyszerűen adalékokkal szolgál egy korszak történetéhez, különösen nem pusztán tények tengerét hozza a felszínre: a kötet alapján részben újraírható a vizsgált időszak, a 18. század második és a 19. század első felének magyar társadalomtörténete.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Benda Gyula |
| Megjelenés | 2008 |
| Terjedelem | 515 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, kartonált |
| ISBN | 9789632361482 |
| Sorozat | Mikrotörténelem |