Hasonló termékek
A tudattalan testkép koncepciója és művészetterápiás vonatkozásai
A testünk révén kapcsolódunk a világhoz, és ez a testek között fennálló szociális viszony Maurice Merleau-Ponty „testköziség” fogalmával ragadható meg. Tapasztalatok alapján a pszichés fejlődés összefüggésbe hozható a testi elakadásokkal.
Testképek a társadalomban
A Testképek sorozat második kötetében arra vállalkoztunk, hogy a testkép és az ember társas, társadalmi és természeti környezete között felépülő, hallatlanul összetett viszonyrendszer néhány kiemelt jelentőségű csomópontjára rávilágítsunk.
Társadalomfilozófiai gondolkodók a 20. században
Korábbi korokban a filozófusok a lét általános problémáit, a megismerés egyetemes törvényeit és az úgynevezett örök igazságokat igyekeztek feltárni, a modernitás kibontakozásával mindezt már a természettudományok szemléletére alapozták.
Konzervatív gondolatok
„A konzervativizmus nem elsősorban egy elmélet, hanem egy attitűd. Ez egyfajta életforma, vagy életmód, vagy életfelfogás. Csak akkor alvad elméletté, amikor valami kihívás éri. A konzervativizmus egy reakció, nem egy akció.” „A konzervatív ember alázattal viseltetik, tud arról, hogy mennyi mindenről nem tudunk. Ez a tudó nemtudás. Docta ignorancia.” - Fehér M. István (filozófiatörténész)
Honore et virtute
A közép-európai arisztokrácia sorsa a XX. században
A hatalomgyakorlás lehetőségei és korlátai a Hettita Birodalomban
A Hettita Birodalom mintegy 400 éven át (ca. Kr.e. 1650 és 1200 között) az ókori Közel-Kelet egyik legjelentősebb államalakulati közé tartozott, emléke mégis szinte nyom nélkül tűnt el. Története az erőteljes katonai expanzió és súlyos krízisek hullámzása jegyében telt, amelyek új kihívások elé állították és megújulásra késztették a birodalom államapparátusát.
Tér-rétegek. Tanulmányok a XXI. század térfordulatairól
A tér kutatása a fizika szempontján túlmenően a 20. század építészetelméleti és filozófiai kutatásainak egyik központi tartalma, amely az építészeti gyakorlat valóságában is befolyásolta térrel való kapcsolatunkat. A kutatási téma filozófiai mélységű (Heidegger, Bollnow, Derrida, Deleuze, Virilio és sokan mások) felvetését és megalapozását követően a század közepétől sorra-rendre alakultak ki azok a kutatási területek, amelyek egy-egy tudományág szempontjából vizsgálták a témát. Ezek közül feltétlen kiemelést érdemel a környezetpszichológia, amely önmaga által definiált folyamatos határhelyzetben van, lételeme az interdiszciplinaritás.
A pénz története Babilóniában az pénzverés előtt és után
Sorozatunkat nem is kezdhettük volna méltóbban, mint Vargyas Péter akadémiai doktori disszertációjának a közreadásával. A közelmúltban tragikusan elhunyt nemzetközi hírű szerző gazdaságtörténeti kutatásai során az ókori Kelet egészét vetette vizsgálat alá. Első tanulmányaiban Ugarit társadalmának és kereskedelmi rendszerének a kérdéseit fejtegette, majd érdeklődése Babilónia ártörténete felé fordult. Kutatói pályájának utolsó éveiben főként az ókori Kelet pénzhasználata, pénztörténete, a keleti civilizációk gazdasági mentalitásának problémái foglalkoztatták.
Leírás
A kötet a szerzőnek az elmúlt másfél évtizedben papírra vetett pénz- és banktörténeti témájú írásait tartalmazza. A tanulmányok fókuszában az 1914 és 1938 közötti évek, az első világháború hosszú távú hatásai és a két világháború között időszak mély pénzügyi, gazdasági krízisei állnak. A világháború kitörését követően megindult a pénz teljes elértéktelenedéséhez vezető infláció, majd az 1920-as évek vége elhozta a nagy gazdasági válságot, amelynek súlyosságát jelzi, hogy egyidejűleg jelentkezett a külső adósság-, a fiskális-, a bank- és a valutaválság. Külföldi és hazai levéltári források alapján, nemzetközi összehasonlításban elemzi a szerző az összetett válsághelyzet előzményeit, kialakulásának okait és következményeit. Pogány Ágnes ismerteti azokat a korabeli és mai elméleteket is, amelyek a nagy gazdasági válság magyarázataként születtek. A kötet egyik újdonsága annak bemutatása, hogyan kezelték az egymást követő pénzügyi és gazdasági kríziseket a kormányok Magyarországon és a világ más részein, milyen eszközök álltak rendelkezésre a válságok következményeinek enyhítésére, és mennyire voltak ezek eredményesek. A jegybankok korán kialakult eszköze volt a bankválságok kezelésére a végső hitelezői funkció, ennek történetét és magyarországi gyakorlatát is megvizsgálja a szerző, feltárva egyben a Magyar Általános Hitelbank összeomlásának eddig nem ismert történetét.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Pogány Ágnes |
| Megjelenés | 2023 |
| Terjedelem | 282 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 978-963-414-973-6 |
| Sorozat | Humaniórák sorozat |