Péter, a történet főszereplője, autóimmun (ízületeket, izmokat érintő) betegséggel élő
ásványgyűjtő, író, korábban matematikatanár. Állapotának javulása érdekében költöznek ki
családjával az agglomerációba.
Véletlen találkozás során ismerkedik meg egy baráti körrel, melynek egyik tagja, Lajos,
kiköltözik a fővárosból. Lajos nyughatatlan életet él, egy kiadónak dolgozik, több felsőfokú
diplomájával folyton új munkaterületet, újabb képzéseket keres, ráadásul barátnői rövid idő
után elhagyják. Sokat rágódik élete alakulásán, ha új ismerőst talál, rázúdítja sirámait. A két
férfi gyakorta együtt pálinkázik, közben ábrándoznak ásványgyűjtésről, írásról, ausztráliai
utazásról.
Péter korábbi szalmaláng-fellobbanásai után találkozik felesége, Olga egyik
munkatársával, aki mély érzelmeket ébreszt benne. Lajos és Péter közt – írásaik és a
körülöttük lévő nők miatt – burkolt rivalizálás alakul ki. Péter életének megszokott rendje
felborul, feleségének pedig kezd elege lenni az egész helyzetből. Nem tudja meddig élhető
így a házasságuk, hol van a határa az annak idején megfogadott jóban-rosszban együtt
maradásnak.
Ausztrália messze van, az álmodozások, az ön- és egymásgerjesztések után Lajos
hirtelen visszamegy a fővárosba, Péter magára marad. Betegsége kezd újból fellángolni. Péter
felesége kétségek közt dönti el, hogy kész tények elé állítja férjét, hogy véget vessen ennek
az életmódnak. Péter szembesül azzal, hogy magára maradhat, rendkívüli félelem fogja el, a
szeme is érintett már a betegségtől. Olga nem áll el szándékától, de még férjével marad,
felsejlik benne, hogy Péter járásképtelen lehet hamarosan… A férfi kétségbeesetten
kapaszkodik az asszonyba, aki kitámogatja Lajos házából, hogy orvoshoz vigye.

…
„Az Ausztrália messze van az értelmiségi önismeret regénye, amelyben a szerző
emberismerete kap főszerepet. A színpadra szánt és a narratív próza keretei között maradó két
szövegváltozat összehasonlítása különös kalandra hívja az elmélyülni hajlamos olvasót a
tudatvilágot nagyrészt zárójelbe tevő színpadi és a tudat belső mozgásának követésére
vállalkozó narratív próza lehetőségeinek összehasonlítása területén.”

Tverdota György