Az emlékezés, identitás és diszkurzus fogalmai számos jelentésréteggel rendelkeznek, egymás mellé helyezésük és közös tárgyalásuk pedig megnyithatja az elmét, beindíthatja a képzelőerőt, s az emberi ügyekről folytatott közös gondolkodás és beszéd kiváló kiindulópontja lehet. Ez a várakozásteljes elképzelés jelentette e tanulmánykötet kiinduló pontját, melynek szerzői a humán tudományok művelői, így az irodalomtudomány, a nyelvészet, a pszichológia és a szociológia hagyományait követik.

A keresztyén kegyesség teológiai értelmezésének lehetősége Karl Barth gondolkodásának tükrében

Boros Gábor filozófiatörténész Descartes-monográfiájának (1998) bõvített kiadása átfogó képet kínál arról, miként jelölte ki a karteziánus gondolkodás a korai felvilágosodás legfontosabb filozófiai problémáit.

Gépi fordítás a fordítóképzésben

Marsilio Ficino, Angelo Poliziano, Giovanni Pico della Mirandola és barátaik

Fordította, jegyzetekkel ellátta és az utószót írta: Fáber Ágoston

Javított, mutatókkal kiegészített kiadás

Protestáns démonológia és protestáns ördögűzés. E fogalmak mindeddig definiálatlanul álltak egy olyan világban, ahol a démonokkal kapcsolatos félelemteljes tudakozódás és az azoktól való szabadulás vágya mindennapi szükséglet a protestáns hívők számára is.

Kevés ​elkötelezettebb híve volt az európaiság, az európai egység gondolatának 20. században, mint José Ortega y Gasset, a spanyol filozófus (1883-1955). Már fiatalkorában, részben neokantiánus hatásra, a hazája szellemi felemelkedéséért, „európaizálásért” küzdő progresszív értelmiség egyik vezetőjének számított. Évekkel később, leghíresebb munkájában (A tömegek lázadása), szót emelt az Európai Egyesült Államok megvalósítása mellett, melyben az egész kontinenst átfogó válság leküzdésének egyedüli lehetőségét pillantotta meg.