Hasonló termékek
Tiltjuk, tűrjük vagy támogatjuk?
Gépi fordítás a fordítóképzésben
Meghívás reflexív szociológiára
Fordította, jegyzetekkel ellátta és az utószót írta: Fáber Ágoston
Emlékezés, identitás, diskurzus
Az emlékezés, identitás és diszkurzus fogalmai számos jelentésréteggel rendelkeznek, egymás mellé helyezésük és közös tárgyalásuk pedig megnyithatja az elmét, beindíthatja a képzelőerőt, s az emberi ügyekről folytatott közös gondolkodás és beszéd kiváló kiindulópontja lehet. Ez a várakozásteljes elképzelés jelentette e tanulmánykötet kiinduló pontját, melynek szerzői a humán tudományok művelői, így az irodalomtudomány, a nyelvészet, a pszichológia és a szociológia hagyományait követik.
Szimbolizáció és pszichológia
A jelen kötet két szerzője - Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor, az MTA doktorai, Széchenyi-díjas kutatók egész tudományos pályájukat átfogja a szimbolikus jelenségek vizsgálata, évtizedek óta dolgoznak a szimbolizáció értelmezésén. A szerzők sokféle szakmai kompetenciával bírnak: kiválóan értenek a kulturális antropológiához, a szociológiához és a pszichológiához egyaránt. Ebben a kötetben pszichológiai szimbólumelméleteket, -megközelítéseket elemeznek a tőlük megszokott sokszempontú, számos tudományterület szemléletét és tudását integráló módon.
Az érzelmek filozófiája
Szisztematikus-történeti tanulmányok
A kötet tanulmányai magyar nyelven első alkalommal mutatják be az érzelmek filozófiai értelmezésének néhány lehetőségét, megindokolva ezzel mindjárt azt is, hogy miért van szükség a filozófia bevonására az érzelmek vizsgálatába a pszichológiai, neurológiai s más megközelítések mellett.
Elmélkedések Európáról
Kevés elkötelezettebb híve volt az európaiság, az európai egység gondolatának 20. században, mint José Ortega y Gasset, a spanyol filozófus (1883-1955). Már fiatalkorában, részben neokantiánus hatásra, a hazája szellemi felemelkedéséért, „európaizálásért” küzdő progresszív értelmiség egyik vezetőjének számított. Évekkel később, leghíresebb munkájában (A tömegek lázadása), szót emelt az Európai Egyesült Államok megvalósítása mellett, melyben az egész kontinenst átfogó válság leküzdésének egyedüli lehetőségét pillantotta meg.
Leírás
Farkas Jácint Az egzisztenciális fogyatékosság jelentésvilága című könyve különleges munka. Különleges egyrészt a témaválasztása: a fogyatékossággal élés filozófiai dimenzióinak a feltárása nem gyakori kérdés a filozófia korábbi és jelenkori változataiban; másrészt különleges a gondolatok számára kiindulópontul szolgáló élményanyag alapján is, hiszen a szerző saját tapasztalatai felhasználásával ír a fogyatékosság megélésének kérdéseiről. E két mozzanat lehetővé teszi az egzisztenciális és a fenomenológiai dimenzió szerves egyesítését.
A szerző alapos elemzésekben járja körül a 20. századi antropológiai gondolkodás egyik alaptézisét, nevezetesen azt a gondolatot, hogy az ember fogyatékos lény. Ha az ember alkatilag fogyatékos létező (akinek létre kell hoznia a kultúra egész világát ahhoz, hogy fogyatékosságát ellensúlyozza), akkor az egészséges-fogyatékos látszólag egyértelmű szembeállítása valójában tarthatatlan dichotómiának bizonyul. A fogyatékosság vonatkozásában ezért meg kell különböztetni a funkcionális fogyatékosságot az egzisztenciális fogyatékosságtól. A funkcionális fogyatékosság az egyes fogyatékossággal élő életét jellemzi, az egzisztenciális fogyatékosság azonban minden embert jellemez.
A 20. századi egzisztenciális antropológiai gondolatokat a műben figyelemre méltó módon egészíti ki a buddhizmus hagyománya és különösképpen Nágárdzsuna gondolkodása.
Ullmann Tamás
filozófus
az MTA doktora
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Farkas Jácint |
Megjelenés | 2024 |
Terjedelem | 180 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 978-963-646-123-2 |
Sorozat | Dasein Könyvek sorozat |