Hat meditáció

A ​könyv a nagynevű francia szociológus és politikai filozófus egyik legismertebb munkája. Aron ebben foglalta össze a lehető legközérthetőbben demokráciaelméletét, valamint a modern totalitarizmus mibenlétére vonatkozó felfogását.

Semmi sincsen alap nélkül. Az „elégséges alap” Leibniztől származó, erőteljes filozófiai tétele szerint semmi sincs a világon, aminek ne lett volna elegendő alapja ahhoz, hogy a világon legyen. A filozófia Kanttal kezdődő ismeretelméleti fordulata e tétel megítélésében is döntő változást hozott. Kant még csak a „meghatározó alap” elvével akarta felváltani az elégséges alap teóriáját, Schopenhauer viszont nem kevesebbre vállalkozott, mint a filozófiai hagyomány teljes újragondolására.

"A tekintély misztikus alapja"

Descartes A lélek szenvedélyei című munkája halála előtt néhány hónappal jelent meg etikai nézeteinek legteljesebb kifejtéseként. Láthatóvá válik benne, hogyan kapcsolta össze Descartes a mechanikára épülő új filozófia alapgondolatait a hagyományos keresztény gondolkodás alapelemeivel annak érdekében, hogy a tudományok és a vallás az új filozófia átfogó rendszerében egységesen léphessenek fel.

Alain de Libera esszékötete egyszerre eszmefuttatás a középkor helyéről a filozófia történetében és próbálkozás egy sajátos jelenség elemzésére, mely ugyanakkor az egész nyugati történelmet befolyásolta: az értelmiségiek megjelenése a XIII–XIV.század fordulóján.

A kötetben Montesquieu A törvények szelleméről védelme című vitairatának fordítását közöljük, valamint a Gondolataim címet viselő, a szerző életében kéziratban maradt gyűjteményből adunk közre egy tematikus válogatást.