Hasonló termékek
Demokrácia és totalitarizmus
A könyv a nagynevű francia szociológus és politikai filozófus egyik legismertebb munkája. Aron ebben foglalta össze a lehető legközérthetőbben demokráciaelméletét, valamint a modern totalitarizmus mibenlétére vonatkozó felfogását.
Kontinentális filozófia a XX. században
A magyar nyelven hiánypótló könyv problémacentrikusan és átfogó jelleggel tárgyalja a kontinentális filozófia képviselőinek gondolati eredményeit, amelyek a szorosabb értelemben vett filozófia határain túl a társadalom- és humántudományok területén is megtermékenyítő hatást gyakoroltak.
A törvények szelleméről védelme
A kötetben Montesquieu A törvények szelleméről védelme című vitairatának fordítását közöljük, valamint a Gondolataim címet viselő, a szerző életében kéziratban maradt gyűjteményből adunk közre egy tematikus válogatást.
Tanulmányok a tudományos gondolkodás történetéről
A kötet, melyet az Olvasó a kezében tart, bevezetésül kíván szolgálni a francia tudományfilozófia kiemelkedő alakjának, a Magyar országon sajnos kevéssé ismert Alexander Koyrénak a gondolkodásába, s olyan előadásait tartalmazza, amelyek 1930 és 1961 között hangzottak el különböző tudománytörténeti konferenciákon.
Vallás, ateizmus, hit
Paul Ricœur (1913–2005) a 20. századi filozófia egyik legjelentősebb alakja. A fenomenológia, a filozófiai hermeneutika, a narratív identitás, a metaforaelmélet, az irodalom-, s a történelemelmélet terén megkerülhetetlen a munkássága.
Az alap tételéről – Kant filozófiájának kritikája
Semmi sincsen alap nélkül. Az „elégséges alap” Leibniztől származó, erőteljes filozófiai tétele szerint semmi sincs a világon, aminek ne lett volna elegendő alapja ahhoz, hogy a világon legyen. A filozófia Kanttal kezdődő ismeretelméleti fordulata e tétel megítélésében is döntő változást hozott. Kant még csak a „meghatározó alap” elvével akarta felváltani az elégséges alap teóriáját, Schopenhauer viszont nem kevesebbre vállalkozott, mint a filozófiai hagyomány teljes újragondolására.
Metafizikai napló
Gabriel Marcel (1889-1973) neve, filozófiai munkássága szorosan kötődik az egzisztencialista gondolkodás történetéhez. Marcelt ugyanis világszerte nem csupán a katolikus egzisztencializmus legjelentősebb képviselőjének, hanem egyben az irányzat tulajdonképpeni franciaországi megalapítójának is tekintik. Filozófiai főműve, a Metafizikai napló (melynek első teljes magyar fordítását tartja kezében az olvasó) a két világháború között, azonos évben (vagyis 1927-ben) jelent meg a német egzisztencializmus alapművével, Martin Heidegger Lét és időjével.
Leírás
Az 1928-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett francia filozófus, Henri Bergson (1859–1941) utolsó nagy műve, A gondolkodás és a mozgó 1934-ben jelent meg Párizsban, mintegy az egész életmű záróköveként. Franciaországnak nem volt „Hegelje”, ezért a dialektikát itt az ún. spiritualizmus pótolta. Az irányzat egyik legkiválóbb képviselőjeként Bergson olyan eredeti műveket alkotott, mint a hírnevét megalapozó Tanulmány a tudat közvetlen adottságairól vagy éppen a Teremtő fejlődés. Utolsó korszakának legismertebb művei. Az erkölcs és a vallás két forrása vagy a magyarul most először megjelenő A gondolkodás és a mozgó fordulatot jelentettek az európai gondolkodás történetében. Olyan fontos és korszerű irányzat előkészítéséhez járultak hozzá a 20. század első harmadában, mint amilyen az ontológia és az etika összefüggését a spiritualizmusnál is erőteljesebben hangsúlyozó egzisztencializmus.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Henri Bergson |
| Megjelenés | 2012 |
| Terjedelem | 204 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, puhatáblás |
| ISBN | 9789632365954 |
| Fordító | Dékány András |
| Sorozat | Rezonőr sorozat |