Hasonló termékek
A tömeg- és az elitművészet...
Az értekezés azokat a folyamatok elemzi, amelyek a modern civilizáció kialakulása és elterjedése nyomán zajlottak le a XX. századi művészetfilozófiában. Az egyes fejezetek három nagy hatású gondolkodó – Ortega, Spengler és Walter Benjamin – életművének fényében vizsgálják a művészetfilozófia átalakulásának, a klasszikus esztétikai normák felbomlásának és eltűnésének társadalmi hátterét.
Freud és a felkelő nap országa – A pszichoanalízis Japánban
A Freud és a felkelő nap országa nagy szakértelemmel mutatja be, hogy a pszichonalízis és az azt átvevő japán társadalomtudósok milyen hatással voltak a japán különlegességtudat kultuszára, a nihonjinron-ra. A könyvben a két szerző, Szummer Csaba és Indries Krisztián az eszmetörténeti hátteret, valamint a terepen folytatott kutatási eredményeket remekül ötvözve ábrázolja, hogy Nyugat és Kelet "egymás szemében tükröződve érthetik meg valójában önmagukat, míg ha saját értékrendjükhöz mérik a másik kultúráját, csupán görbetükröt tartanak egymásnak.
Esztétika, filozófia, politika
A kötetben egy olyan kornak, a Felvilágosodás korának filozófiája szólal meg, amelyben politika, filozófia és esztétika még nem különültek el egymástól szigorúan, hanem termékeny kölcsönhatásban álltak. Maga Denis Diderot (1713-1784), akit itthon elsősorban az Enciklopédia szerkesztőjeként és szerzőjeként ismerünk, a korszak egyik intellektuális fejedelme, és kivételes módon mindhárom területen maradandót alkotott.
Formák funkciói – funkciók formái
A 20. század utolsó harmadában – mintegy ellensúlyozandó a strukturalizmus
és a generatív grammatika szintaxis-központú, logikaimatematikai
szemléletű nyelvvizsgálati módszereit – új nyelvleírási
elmélet bontakozott ki.
Idegen és Más
Azonos, más, idegen és ellenség. Ez az írás mindössze arra törekszik, hogy megpróbáljon eszmetörténeti szempontból néhány alapvetést megfogalmazni, mindenféle kizárólagosság igénye nélkül, fenntartva a tévedés lehetőségét (és jogát).
Az öneszmélés fenomenológiája
A fenomenológiai redukció problémája Husserl késői filozófiájában
Ezúttal nem az a kérdés, hogy létezik-e az új filozófiai dimenzió, ahol végső soron minden kérdésre választ kaphatunk, hanem feltesszük,hogy ez lehetséges.
A kérdés az, hogy elérhető-e számunkra, hétköznapi emberek számára, és képes-e arra, hogy megváltoztassa az életünket.
A talány filozófiája
Giorgio Agamben esztétikája
Giorgio Agamben egész életművében központi szerepet játszik az enigma (a rejtély, a talány, a titok) fogalma. Egyrészt írásai folyamatosan tematizálják mint a gondolkodás határát, a nyelvi tartományon túl elhelyezkedő kimondhatatlant, mely csupán a gesztusok révén lehet kifejezhető; másrészt filozófiai stílusának lényegi elemét alkotja az enigmatikusság.
A végesség hermeneutikája
Az idő mint filozófiai probléma Martin Heidegger gondolkodásában
Martin Heidegger (1889–1976) 20. századi német filozófus gondolkodását kezdettől fogva meghatározta az idő problematikájával való konfrontáció. Vajon mit hozott az időnek ez a felfedezése és kidolgozása az ember számára? Mit jelent egy olyan filozófia a gondolkodás számára,
amely kiemelten kezeli véges időbeliségünk szempontját?
Leírás
Képesek vagyunk-e kimondani önmagunkról akár másoknak, akár magunknak az igazságot? Honnan származik az erre vonatkozó, talán lehetetlen, de feltétlenül létező igény az emberben? Valóban mi akarjuk megvallani magunkról az igazságot, vagy csupán olyan kulturális előírásoknak engedelmeskedünk tétován, amelyeknek sem eredetét, sem szándékát nem ismerjük igazán? Milyen kapcsolatban áll a kimondott igaz szó az életünkkel, amelyet igaznak tartunk vagy szeretnénk igaznak tartani, és a szűkebb vagy tágabb értelemben vett közösséggel, amelynek tagjai vagyunk? Nem jelent-e olykor valóságos megváltást az igazság kimondására vonatkozó parancs magunk mögött hagyása? Ezekre a kérdésekre keresi a választ legújabb könyvében Cseke Ákos, aki kísérletet tesz arra, hogy kritikai értelemben megvizsgálja és felülvizsgálja a kései Foucault többek között Euripidész, Szophoklész, Platón, Seneca és Cassianus műveire támaszkodó elemzéseit, amelyek során a francia filozófus az igazság és az igazmondás vallási, etikai és politikai parancsát és fogalmát mutatta be.
Michel Foucault-t 1970-ben választották a Collge de France tanárává, onnantól fogva egészen haláláig, 1984-ig tanított a nagy presztízsű intézményben. Az ezekben az években tartott előadásai átiratát, amelyek alapvetően megváltoztatták a Foucault-ról alkotott képünket, 1997 és 2015 között publikálták tizenhárom kötetben. Az Igaz szó, igaz élet az első magyar nyelvű összefoglaló munka a kései Foucault vonatkozó kutatásairól.
Cseke Ákos a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. Legutóbbi kötete: Mennyi boldogságot bír el az ember? (Kortárs, 2014)
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Cseke Ákos |
Megjelenés | 2015 |
Terjedelem | 272 oldal |
Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
ISBN | 9789634141075 |
Sorozat | MMA Ösztöndíjas Tanulmányok sorozat |