Szabó Miklós és Borhy László akadémikusok több évtizedes kutatási tapasztalatukra és tudományos eredményeikre támaszkodva készítették el ezt az összefoglalást, amely részletesen és széles földrajzi valamint történelmi és kulturális összefüggéseiben taglalja Magyarország területe késő vaskori népeinek és római kori lakosságának történelmét.

A késő vaskor a Kárpát-medencében

Minthogy idestova 30 éve nem jelent meg hasonló összefoglalás a Kárpát-medence késő vaskoráról, a keleti kelták történetét, kultúráját és művészetét bemutató, gazdagon illusztrált kötet túlzás nélkül hézagpótlónak minősíthető. A további tájékozódást a függelék segíti, amelyben az ókori forrásokból ismert késő vaskori népek, illetőleg kelta törzsek listája, a legfontosabb régészeti lelőhelyek repertóriuma és a késő vaskorra vonatkozó részletes bibiliográfia található.

Ez a kötet a hősi emlékművek meghatározó, a két világháború között is alkotó szobrászairól szól, akik közt méltatlanul elfelejtett, megtagadott művészek is vannak. A kötetben szereplő fényképek az elmúlt évek alatt személyesen felkeresett emlékműveket mutatják be, úgy, ahogyan 2017-ben és 2018-ban a köztereinken láthatók voltak.

A szerző a paraszti gazdálkodás és társadalom kialakulását és átalakulását kíséri végig négy történelmi - a hűbéri, a kapitalista, a szocialista és az újkapitalista - korszakon keresztül. Kitér a hazai viszonyok régiónkénti különbségeinek elemzésére, valamint a magyar viszonyok európai térben való elhelyezésére.

A könyv kutatási témái közül a legjelentősebbnek, a római vallástörténetnek pannoniai szintézise. Ezzel a Magyar Tudományos Akadémiától akadémiai doktori címet nyert (2005), a Magyarországon elérhető legmagasabb tudományos minősítést. Emléktáblája áll a PTE Botanikus kertjében és a fertőrákosi mithraeum előtt.

 A mezopotámiai gyógyító rítusok elmélete és gyakorlata

A mezopotámiai kultúra nem csupán az általunk ismert legrégebbi ókori civilizációk egyike, hanem a legtöbb és leginkább sokféle forrással bíró ókori kultúra. E megállapítás az ókori orvoslás területére is igaz.

A kötet a 16-19. századi Győr és Sopron vármegyék területén keletkezett hegytörvényeket és szőlőtelepítő leveleket tartalmazza. A közölt 38 szöveg közül 26 magyar, 2 latin, 9 német, 1 pedig horvát nyelvű, melyeket bőséges jegyzetanyaggal, pontos hivatkozásokkal láttak el a közreadók. A szövegek értelmezését a latin szavakat, kifejezéseket tartalmazó szójegyzék segíti. A könyvet a benne előforduló valamennyi szőlőhegy, város, falu, puszta és vármegye nevét tartalmazó helynévmutató jól hasznosíthatóvá teszi mind a helytörténeti kutatás, mind az érintett borvidék története iránt érdeklődő jelenkori hegyközségek tagjai számára.

Kisfaludi Strobl Zsigmond - Pásztor János - Sidló Ferenc - Szentgyörgyi István