A szerelemi elragadtatás beavatás a legvalóságosabb valóság természetébe. Egy olyan állapotba, amelyben a létezés, a létezés tudata és e létező tudatosság gyönyöre nem különböznek egymástól. Éppen ezért a szerelmi elragadtatásban elért megismerést ,,affektív cogito"-nak lehetne nevezni. De miért hasonlik meg a szerelemben
a vágy önmagával? Miért kell arra vágynom, amire legkevésbé sem vágyom? Miből fakad a libidó antinómiája?

Ami a Végső Okot illeti: ahogyan Arisztotelész a mozgást elemezve eljutott az Első Mozgatóig, úgy juthatunk el a genetikai programozottság oksági vonalán az Első Programozóig. A Teremtő a filozófiai következtetés szemszögéből a „programozatlan Programozó”, az ember mint teremtmény a „programozott programozó”, az általa készített gépek pedig a „programozott nem programozók” (ti. kreatív okként nem). Ez a szerző végkövetkeztetése. 
Dr Molnár Péter

Tanács ​János könyve a matematikatörténet fordulópontját jelentő Bolyai János-féle geometria központi kifejezését, a „parallela” terminust teszi alapos vizsgálódás tárgyává. A matematikatörténet „a párhuzamosok problémája” néven ismeri azt a több mint kétezer éves történeti folyamatot, amely a kifejezés jelentésárnyalatainak valamint ezek egymáshoz való viszonyának tisztázására irányult.

A kötet a lessingi ,,lusták rendjét" követő eszmetörténeti sétára invitálja a vállalkozó kedvű olvasót. Tárgya Lessing késői korszakának egyik jelentős, ha nem legjelentősebb eseménye, a Fragmentumvita néven elhíresült, 1777 és 1780 között lezajlott teológiai vita, valamint a vita folytatását és a vitairatok publikációját megtiltó hercegi interdiktum utáni ,,kényszerű szünet a teológiai harcban", illetve az ennek eredményeként született színpadi mű, a Bölcs Nátán.