A ​Károli Gáspár Református Egyetem és a L'Harmattan Kiadó Kortárs Japanológia című sorozatának második kötetét tartja kezében az olvasó. A japán nyelv és kultúra iránti érdeklődés nem új keletű Magyarországon, változó tartalommal és irányultsággal, immár több mint száz éves múltra tekint vissza.

FARKAS MÁRIA ILDIKÓ egyetemi docens történelem, angol és japán szakon végzett az ELTE-n, majd történelemtudományból szerezte meg PhD fokozatát. A KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák szak oktatója, oktatási és kutatási területe a modern japán történelem, a japán-magyar kapcsolatok története, a japán kultúrtörténet és összehasonlító kultúratudomány.

A tematikus kötetek az 1994 óta működő Japán Tanszék oktatóinak, volt hallgatóinak és az Intézethez kötődő kutatóknak biztosítanak lehetőséget, hogy bemutassák tudományos eredményeiket.

A Kandzsi-gyökök. Munkafüzet a kínai írásjegyeket, vagyis a kandzsikat felépítő legfontosabb és
leggyakoribb alapelemeket, a gyököket mutatja be.

Az ​amerikai melodráma az örökkévalóságot célozza meg, az orosz melodráma a semmit. Ebben a tekintetben állítható, hogy a tízes évek orosz némafilmje rendkívül modern. Az elviselhetetlenség, a botrány, a cserbenhagyottság és az összeomlás motívumainak sűrítése esztétikai vákuumot eredményez. A filmek végére az idő kimerülésének élményéhez jutunk: „megáll az idő”. 

Vámos Péter sinológus-történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a KRE BTK Kínai Tanszék habilitált docense. Kutatási területe Kína története és nemzetközi kapcsolatai, ezen belül a szovjet tömb és Kína viszonya, a magyar–kínai kapcsolatok és a kereszténység története Kínában. 2003-ban jelent meg a Magyar jezsuita misszió Kínában című könyve, 2008-ban látott napvilágot a Kína mellettünk? Kínai külügyi iratok Magyarországról, 1956 című munkája, 2018-ban pedig az „Imáitokba ajánljuk magunkat.” A magyar jezsuiták levelei Kínából, 1923–1954 című kötete.

A néprajzi filmezésnek, de különösen az utóbbi évtizedekben kialakult antropológiai filmezésnek éppen az a jellemzője, hogy maguk az alkotók, a filmek készítői egy személyben művészek, gyakorló filmalkotók és elméleti szakemberek a vizuális antropológia és a néprajzi kutatás területén. Tari János egyike ezeknek a szakembereknek, olyan néprajztudós, aki a film segítségével fejezi ki magát, képekben gondolkozik, és filmalakban adja közre terepmunkája és kutatási eredményeit. A szerző a tudós, az alkotó, a filmkészítő gyakorlati tapasztalataival kiegészítve írt elméleti és módszertani kérdésekről.