Kerényi Károly és Angelo Brelich levelezése

A könyv szerzője a múlt század negyvenes éveinek elején, tizenkét éves korában kezdett érdeklődni a jóga iránt, amikor szüleivel Yesudian jógaelőadásaira járt, és ahol maguk is jógáztak. Később orvostanhallgató korában sokat tanult a jóga élettani hatásairól Dr. Weninger Antaltól, aki a jógát a gyógyításban is felhasználta. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Általános Orvoskarán tanít. A jóga és a modern tudomány összehasonlításáról írott tanulmánya 1972-ben jelent meg Jóga és tudomány címmel, ezt 1979-ben követte A jóga és az idegrendszer című munkája. 1975-től többször járt Indiában, az ott szerzett változatos tapasztalatairól számol be jelen útleírás.

Ez a könyv – néhány kéziratos teoretikus levél és rádióbeszélgetés mellett – Kisbali László (1954–2009) filozófus,esztéta, művelődéstörténész és „hiperkritikus”olvasó összegyűjtött s még életében folyóiratokban publikált írásait tartalmazza.

A filozófia szerint a világ megközelítésének, megismerésének kétféle módja lehetséges: általános és specifikus. Az ember természettől fogva törekszik a teljességre és természettől fogva nem éri el azt. Sri Aurobindo szerint ez ugyan csak átmeneti állapot, de jelen pillanatban tagadhatatlan tény. E teljességre törekvés mindkét megközelítésben megnyilvánul. A specifikus megismerés a nagy egészből csak egy kicsiny szeletkét vizsgál, de azt minden részletre kiterjedően. Ezt teszi a legtöbb tudós. Elmélyült ragaszkodásukat és kitartásukat követni képtelen irigyeik ekkor kezdenek el beszélni a szúnyogok lábán megszámolt szőrszálakról. Pedig az így nyert tudás is előfeltétele a szintézisnek.