A Haszidok könyve (eredeti héber címén: Széfer haszidim) jelenlegi ismereteink szerint egy középkori zsidó közösség alkotása, amely a 13. századtól Haszidé Askenáz néven vált ismertté. A közösség tagjai a Rajna mentén tevékenykedtek, értékrendjük középpontjában az alázat, az istenfélelem, a megtérés, a vezeklés és a kölcsönös segítségnyújtás állt, valamint sajátos misztikus tanítással is rendelkeztek. A közösség egyik kiemelkedő alakja R. Jehuda he-Haszid volt (meghalt 1217-ben), őt tekintjük a mű értelmi szerzőjének. A Haszidok könyve az eredeti nyelven kívül a jelen kiadás jóvoltából a világon elsőként magyarul szólalhat meg, ugyanis a teljes szöveget fordításban eddig még soha nem publikálták. A magyar nyelvű fordítás Dr. Kozma Emese hebraista, középkori zsidó kultúra-kutató munkája. A szöveggondozást Dr. Koltai Kornélia hebraista végezte. 

Tudománytörténeti megközelítés 

A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások.

...a Dohányozás meg-töretése az Isten beszédének Pörölye által, hét Prédikációkban foglalva... (Tiszalök, 1712–1713)

A kézirat több tudomány (teológia, folklorisztika, szociológia, művelődéstörténet, kritikai kultúrakutatás) érdeklődésére tarthat számot, jelentős forrás az életmód, mentalitás, a néphit, népszokások, a szóbeliség és írásbeliség vizsgálatához, a 17–18. századi nyelv és retorika vagy a test különböző felfogásai, test és hatalom viszonya iránt érdeklődő kutatásokhoz is.

A latin-amerikai irodalom kiválósága, Augusto Monterroso (1921–2003) a kispróza nagymestere: fabulák, elbeszélések, prózaversek, esszék, tárcák és karcolatok ünnepelt szerzője. Tucatnyi kötete közül A fekete Bárány és más mesék (1969) talán a legnépszerűbb. Monterroso életében tizennyolcszor jelent meg, és több mint négymillió példányban kelt el. Angol, német, finn, francia, görög, olasz és japán fordítása után most magyarul is olvasható.

Merre ​haladnak a globális kulturális trendek? Milyen sajátosságokkal, milyen dinamikával jellemezhető az a történelmi kor, amelyben élünk?
A sokféle modernitás elmélete, kötetünk témája, miközben ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ,azoknak az eltérő kulturális, történeti és politikai környezetek a jelentőségét hangsúlyozza, amelyekben a modernizáció lezajlott és zajlik ma is.

A ​jelenleg legnagyobb tekintélyű német filozófus, Jürgen Habermas Európa jövőjével foglalkozó írásait gyűjti össze a kötet. A globalizáció és az EU strukturális reformjainak összefüggéseit vizsgálja, a posztnemzeti demokrácia hogyanjára keresve választ. Itt olvasható a hírhedt Spiegel-vitában kifejtett álláspontja is az emberi szervezetek klónozásával kapcsolatban.

Hadewijch ​a 13. században élt, valószínűleg Antwerpen környékén. Egy misztikus női kör – begina közösség – mestere volt. A beginák egy 12. századi, Németalföldön indult vallásos mozgalom tagjai voltak, közösségekben éltek, de nem köteleződtek el örök fogadalommal az apostoli életre. Hadewijch tanítványai, követői számára jegyezte le látomásait, leveleit és verseit. Nemesi származású nő lehetett, anyanyelvén írt, jól tudott latinul és franciául, és behatóan ismerte kora irodalmát és zenéjét. Ő a holland/flamand nyelvű irodalom első név szerint ismert szerzője.

A könyv kutatási témái közül a legjelentősebbnek, a római vallástörténetnek pannoniai szintézise. Ezzel a Magyar Tudományos Akadémiától akadémiai doktori címet nyert (2005), a Magyarországon elérhető legmagasabb tudományos minősítést. Emléktáblája áll a PTE Botanikus kertjében és a fertőrákosi mithraeum előtt.