E kötetben korábbi, 2012-es nagy sikerű tanulmányának újraközlése mellett – Vázlat a második Orbán-kormány konfliktusainak megértéséhez – alapos elemzés után kísérli meg a válaszadást arra a kérdésre, hogy 2015-re illiberálissá vált-e a magyar demokrácia, s az Orbán-rendszerrel egy modern abszolút hatalom épült-e ki Magyarországon?!

A kötet, amit az olvasó most kezében tart, több funkciós. Egyrészt a szerző a rendszerváltozás és az elmúlt húsz év politikai folyamatai kapcsán elemez és mond ítéletet a különböző írásaiban. A „különböző”-ség egyben műfaji eltérést is jelent. Ez a kötet másik funkciója.

Hogyan születnek a kormányzati döntések? Miért teszi a kormányzat éppen azt, amit? A kötet a közpolitika ezen alapkérdéseiből indul ki, konkretizálva azokat a nemzetközi környezetpolitika területére. Elemzésünk azt igyekszik feltárni, hogy milyen motívumok, tényezők hatására döntött úgy a magyar kormányzat, hogy részt vesz és éppen olyan módon vesz részt, ahogy tette a globális környezetvédelmi együttműködésben, egészen pontosan az éghajlat-változási és a biodiverzitási rezsim munkájában.

Miért változnak pártok, kormányok, politikusok?

A kötet írásaiból nem nehéz rájönni, hogy a szerző a demokráciát is folyamatosan változó politikai berendezkedésnek tekinti, amely mindig csak relatív végpontokra jut el, de sohasem zárul le; ha Fukuyama beszélt is a történelem végéről, a demokráciának bizonyosan nincs végpontja. A magyar demokrácia 17 évét a szerző újszerűen és gondolatébresztő fogalmi apparátus segítségével mutatja be.