A kötet tanulmányai fél évszázad művészetét ölelik fel, a modern magyar művészet kezdeteitől annak két világháború közötti kiteljesedéséig. A válogatás a magyarországi művésztelepek összehasonlító elemzésével és a nagybányai művésztelep alapítóinak müncheni indulásával kezdődik.

A kötetben egy olyan kornak, a Felvilágosodás korának filozófiája szólal meg, amelyben politika, filozófia és esztétika még nem különültek el egymástól szigorúan, hanem termékeny kölcsönhatásban álltak. Maga Denis Diderot (1713-1784), akit itthon elsősorban az Enciklopédia szerkesztőjeként és szerzőjeként ismerünk, a korszak egyik intellektuális fejedelme, és kivételes módon mindhárom területen maradandót alkotott.

Samuel ​Beckett, Harold Pinter és Tom Stoppard művészetének színház-, és drámatörténeti újításai a 20. század második felétől napjainkig éreztetik hatásukat a színpadon világszerte. Műveik komplexitása, részletgazdagsága, a szövegek rétegzettsége olykor nagy kihívás elé állítja a színházba járó közönséget és az olvasót.

 Válogatás kortárs német esztétikai, médiaelméleti és művészettörténeti írásokból

"A kutató az, aki valamit keres, ami nincs a kezében, s törekszik valami után, ami azonban folyton eltűnik előle." 
(Georges Didi Hubermann) 
 

E monográfia hozzásegíti az olvasót Ficino legkülönösebbnek vélt művének megértéséhez, megvizsgálva az abban felmerülő problémákat és bevezetést nyújtva annak mélyebb megismeréséhez.

Eljátszottam ​a gondolattal, valójában mi történt, amikor Tobak Ferencné született Váczi Mária a ballószögi Beretvás tanyáról hetvenhárom
éves korában egy kis virágcsokrot rajzolt a nővérének írt levelére. Csupán csak kedvességből. Súgta ezt neki Valaki? Vagy mindig is vágya volt, hogy rajzoljon? Benne élt az a virágcsokor öröktől fogva…? Hogy egyszer majd elindítsa Váczi Máriát abból az ő kerek világából egy másik kerek világba. Övéitől az övéihez. Ballószögből Kaliforniába. És vissza, haza, a tanyára. A könyvet lapozgatva rájöttem, kalandos útján Mária megtalált valamit, ami már rég az övé. A teremtés vágyát és lehetőségét…(Schäffer Erzsébet)

Szabó Miklós és Borhy László akadémikusok több évtizedes kutatási tapasztalatukra és tudományos eredményeikre támaszkodva készítették el ezt az összefoglalást, amely részletesen és széles földrajzi valamint történelmi és kulturális összefüggéseiben taglalja Magyarország területe késő vaskori népeinek és római kori lakosságának történelmét.