Kosár
Kép | Név | Egységár | Mennyiség | Összeg |
---|---|---|---|---|
![]() | | 1.590 Ft 1.990 Ft | 1.590 Ft 1.990 Ft | |
Válasszon vásárlásához ingyenes ajándékot! |
Bruttó végösszeg | 1.590 Ft |
---|---|
Megtakarítás | 400 Ft |
További ajánlataink
Sumertől a magyarig
Ki a magyar? Mi a magyar?
Felnőttkorba érve szinte mindannyian elkezdünk érdeklődni felmenőink iránt. Talán nem is annyira azok érdekelnek minket, akiket személyesen ismerünk-ismertünk (szüleink, nagyszüleink), hanem azok, akikről csak hírből, családi legendákból, felmenőink elbeszéléseiből tudunk. Egy nemzet felnőttkora hasonlóképpen akkor kezdődik, amikor népünk-nemzetünk eredetére leszünk kíváncsiak.
Az értelmezés szükségessége
Tanulmányok Kertész Imréről
A Dajka Gábor Társaság által 2002 tavaszán rendezett konferencia anyagára alapozó kötet a legifjabb irodalmárnemzedék Kertész-képébe nyújt bepillantást, bizonyítva, hogy az immár Nobel díjas szerző a hivatalos elismerés előtt is népszerű kutatási téma volt a fiatalok körében - miközben a konferenciához hasonlóan a kötetben is szerepet kap egy-egy valamivel idősebb pályatárs (Margócsy István, Schein Gábor).
Social and Cultural Psychoimmunology
Systems theory, ecologic anthropology, the understanding of humankind and its environment in an organic unit or the interpretation of humankind and its inanimate environment in one unit, as a human/non-human hybrid, all help to understand psychosomatics as a part of human ecology.
Politika és diskurzus
Szabó Márton politikafilozófiai invenciója
Spirományok
Kritikák és tanulmányok Spiró Györgyről
Kötetünk a szerző műveinek befogadástörténetéből nyújt válogatást, s emellett néhány új írás keretében tesz kísérletet a Spiró-jelenség mélyebb megértésére. A közölt esszék, kritikák és tanulmányok sorozatából nemcsak a Spiró arcai mögött megbúvó ellentétek és párhuzamok bontakoznak ki, hanem az a magyar irodalomkritikai gondolkodás történetének is sajátos és tanulságos lenyomatát adja.
Az alap tételéről – Kant filozófiájának kritikája
Semmi sincsen alap nélkül. Az „elégséges alap” Leibniztől származó, erőteljes filozófiai tétele szerint semmi sincs a világon, aminek ne lett volna elegendő alapja ahhoz, hogy a világon legyen. A filozófia Kanttal kezdődő ismeretelméleti fordulata e tétel megítélésében is döntő változást hozott. Kant még csak a „meghatározó alap” elvével akarta felváltani az elégséges alap teóriáját, Schopenhauer viszont nem kevesebbre vállalkozott, mint a filozófiai hagyomány teljes újragondolására.