Hasonló termékek
A varázsmese történeti gyökerei
"Mindig arra igyekeztem rámutatni, hogy a varázsmesék [...] egy egységes rendszer részei, és egyetlen kompozíciós séma szerint épülnek fel. Következésképpen nem is igen beszélhetünk különálló mesetípusok keletkezéstörténetéről, sokkal inkább a varázsmesék hagyományrendszerének történetiségéről. A varázsmese történeti gyökerei című munkámat is ennek a kérdésnek szenteltem.”
Tiszta sorok
Tanulmányok a tisztaságról és a tisztálkodásról
A tanulmányok között a régebbi korok köztisztasági viszonyairól, fürdő kultúrájáról, tisztálkodási szokásairól, szappanfajtáiról szóló írások mellett bőségesen találunk jelenkori néprajzi gyűjtéseken alapuló munkákat is, például a takarításról, a hulladék kezelésről, a mosásról, a mosogatásról, illetve a testápolási szokások változásairól.
Ördög szára-bordája
...a Dohányozás meg-töretése az Isten beszédének Pörölye által, hét Prédikációkban foglalva... (Tiszalök, 1712–1713)
A kézirat több tudomány (teológia, folklorisztika, szociológia, művelődéstörténet, kritikai kultúrakutatás) érdeklődésére tarthat számot, jelentős forrás az életmód, mentalitás, a néphit, népszokások, a szóbeliség és írásbeliség vizsgálatához, a 17–18. századi nyelv és retorika vagy a test különböző felfogásai, test és hatalom viszonya iránt érdeklődő kutatásokhoz is.
Az én lelkemmel elfújlak
A magyarcsügési ráolvasófüzetek
A kötetben bemutatott kéziratos füzetekbe 1894 és 1933 között jegyzett le magyar és román imákat, ráolvasókat a magyarcsügési Gábor János (1870-1957). A magyar fonetikai készlettel leírt román "deszkentálásokat" torokgyík, kígyómarás, sebláz, orbánc, "lóorbánc" gyógyítására, gonoszok távoltartására és rontások visszafordítására, a magyar ráolvasókat pedig tejelvétel és rontás ellen, továbbá ijedtség eltávolítására tartották alkalmasnak. A ráolvasók némelyike szintén unikális jellegű. Amint a szerző, Takács György megállapította, ezek a 19. század gyimesi határvidékének szinkretikus vallási viszonyait idéző szövegek nem írott előképekből, hanem a helyi szájhagyományból erednek. A füzetek a csángó műveltség alfabetizmusát villantják fel: a segítségükkel betekinthetünk egy, a korabeli gyimesi vidéket ráolvasóival járó "tudományos" vernakuláris vallásosságának magyar és román néphit-elemekkel telített mélységeibe.
Fejezetek a középkori anyagi kultúra történetéből I.
Belényesy Márta Magyarország középkori anyagi műveltségének úttörő, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő kutatója. A kötetben közölt négy írása teljes keresztmetszetet nyújt a hazai állattartás, pásztorkodás, valamint a közlekedésben, szállításban és az ekés földművelésben alkalmazott haszonállatok tartásának középkori állapotáról.
Beatrijs. Egy apáca története
Egy fiatal apáca szerelmes lesz, elhagyja kolostorát, mély bűnbe esik. Amikor évek múlva visszatér, megérti, hogy távollétében csoda történt - ez a Mária-legenda a középkor óta Európa-szerte ismert. A tizennegyedik századi flamand Beatrijs-be beleépültek az udvari szerelem elemei, a forrásokból az ismeretlen szerző mesterien kidolgozott, lélektanilag is hiteles történetet formált.
Mit láték álmomban
Bosnyák Sándor az ötvenes évek végétől kötetekre való értékes folklórszöveget gyűjtött, így a magyar néphit, hiedelem- és történeti mondák terén talán neki van a legnagyobb gyűjteménye.
Az új politikai teológia alapkérdései
„A keresztény isteneszme lényegénél fogva a gyakorlatra vonatkozó eszme, s Isten nem gondolható el úgy, hogy ez az eszme ne sértse annak közvetlen érdekeit, aki elgondolására törekszik.” Ennek az új politikai teológiának a körébe vágó Metz-tanulmányokból és előadásokból ad átfogó válogatást a kötet.
Leírás
Ez a könyv az orosz vallásos népénekek gyűjteménye. Ez a költészet – Erdélyi Zsuzsanna szavaival élve – „a templomok árnyékában”, „paraliturgiai énekekként” született meg a nép lelkében. A vallásos énekek termékeny talajra találtak a népi kultúrában, az ősi eposz, a szerelmi líra, a balladák, históriás énekek világában. Felhasználták a balladák ősi szimbólumait, az eposz narratív formáit, mely széppé tette stílusukat. Az orosz vallásos énekek tematikai gazdagsága lenyűgöző. Az énekesek meditálnak az ember sorsáról és felelősségéről Isten előtt, sokszor és szeretettel gondolnak Jézus és Szent Anyja földi útjaira, bibliai hősök történeteire. Ezt segítette elő a kezdettől fogva szláv nyelven megtartott istentisztelet is, mely Cirill és Metód evangéliumi fordításainak köszönhető. A népi vallásos énekek orosz nyelven adják elő a történeteiket, de az égi transzcendens világ ábrázolásához régi óegyházi kifejezéseket is használnak, ami még gazdagabbá és szebbé teszi a stílusukat. Nehéz volt a fordítók feladata. Ismerniük kellett nem csak a magyar folklórt és a magyar nyelvtörténet kínálta lehetőségeket, de az orosz kultúrát is.
Dr. Kámán Erzsébet nyugalmazott egyetemi docens tanulmányait Moszkvában a Lomonoszov Egyetem szláv nyelv és irodalom szakán kezdte, majd az ELTE orosz és német szakán fejezte be Budapesten. Csaknem 40 évig dolgozott az ELTE Orosz Filológiai Tanszékén. Így e könyv műfordítóinak legtöbbje volt tanítványaiból, doktoranduszaiból került ki. Az orosz kultúra területén főleg a folklór történetével és elméletével, valamint a XX. század első felében született új irodalmi irányzatok tanulmányozásával foglalkozott. E területről származik legtöbb publikációja. 1972-ben Az orosz folklór című tankönyve Nívó díjat kapott. 1985-ben J. Meletyinszkij művének, A mítosz poetikájának magyar kiadása az ő utószavával jelent meg. 1992-ben szerkesztésében jelent meg az Orosz írók magyar szemmel (1945–1990) című válogatás. Közel száz tanulmánya jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kámán Erzsébet |
| Megjelenés | 2013 |
| Terjedelem | 316 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, kartonált |
| ISBN | 9789639683631 |
| Sorozat | Szóhagyomány |