Hasonló termékek
Endangered Literature
The present publication focuses on the examination of literary diversity. On the one hand it deals with the literature of various endangered languages (especially that of the Sámi), and develops first considerations in constructing a comparative paradigm for mapping the vulnerability of literary processes. On the other, this book pays attention to thematic, formal and stylistic aspects of contemporary translingual literary productions. Special attention is here given to the latest developments in the Finnish literary field. The foci of endangerment and translingualism require addressing several other related literary phenomena such as literary ecology, écriture multiculturelle, code-switching or intercultural dialogism in present day world literature.
Freud, avagy a modernitás mítosza
A pszichoanalízis egyik legizgalmasabb kérdése, hogy Freud jogosan állítja-e a pszichoanalízisről, hogy természettudomány, vagy pedig azokat a mintázatokat, amelyekről beszél, Freud nem annyira megtalálta, felfedezte, mint inkább megalkotta. A szerző, a Károli Református Egyetem Pszichológiai Intézetének habilitált docense, az Interkulturális és Szociálpszichológiai Tanszék vezetője ez utóbbi lehetőség mellett teszi le a voksot. Érvei között felvonultatja a huszadik századi filozófia legjelentősebb képviselőit, többek között Husserlt, Heideggert, Wittgensteint és Merleau-Pontyt. Hivatkozik ezen kívül eszmetörténeti kutatásokra, az ezredforduló hamis emlékeket kiváltó kísérleteire, mítoszelméletekre, a nyugati ezoterikus tradíció kutatási eredményeire és más forrásokra is. Mindezek segítségével feltárja előttünk Freud varázslatos mitopoietikus képzelőerejét a mítosz egzisztenciális, kulturális jelentőségét, valamint az a pozitív szerepet, amelyet a mitikus képzelet és mitikus beszédmód homálya játszik mind a vallásban, mind pedig a huszadik század mítoszában, a pszichoanalízisben.
Leírás
Családi vitákról nem szokás beszélni. Lehet-e a reformáció emlékévében a protestantizmus családján belül lezajlott vitáról szólni? Talán csak az adhat erre felhatalmazást, ha ezáltal közelebb kerülünk felekezeti identitásunk mélyebb megismeréséhez.
A mû középpontjában álló, 1536 és 1560 között lezajlott konfliktus fõ kérdése az volt, hogy ki gyakorolhatja az úrvacsorától való eltiltás és a gyülekezetbõl való kiközösítés jogát. A berni tanács ezt a jogot Zwingli teológiai öröksége alapján magának tartotta fenn. A berni hatalom alatt élõ Lausanne környéki, francia nyelvû lelkipásztorok viszont Kálvin tanításait követve ezt a jogot az egyházi és világi tisztségviselõkbõl közösen alkotott konzisztóriumnak, modern presbitériumaink elõképének, tulajdonították.
A vita nem csak teológiai eszközökkel folyt. Megfélemlítés, bebörtönzés és számûzés egyaránt szerepelt az elõjogát féltõ államhatalom eszköztárában. A velük szembenállók között pedig a történelemben elõször forrt ki olyan identitás, amelynek alapja a Kálvin Szentírás-magyarázatához való ragaszkodás volt. Ezt az új identitást, amely a francia nyelvû lelkészeket összekötötte és arra is késszé tette, hogy felvállalásáért hátratételt szenvedjenek, méltán nevezhetjük kálvinizmusnak, õket pedig, bár biztosan tiltakoztak volna ez ellen a megnevezés ellen, az elsõ kálvinistáknak. Ezáltal pedig ezt az új, közös identitást elõhívó konfliktust a kálvinizmus nyitányának.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Lányi Gábor János |
Megjelenés | 2018 |
Terjedelem | 288 oldal |
Kötészet | puhatáblás |
ISBN | 9789634143499 |
Sorozat | Károli könyvek - Monográfia |