Hasonló termékek
Kontextus és fenomén
Igazság, evidencia és tapasztalat Edmund Husserl munkásságában
"A lappangó észt önnön lehetőségeinek megértésére ösztönözni, s ezáltal beláttatni vele, hogy a metafizika lehetősége az igazi lehetőség" - olvashatjuk Edmund Husserl program-meghatározásában. A munkásságát részben a klasszikus metafizika kritikájának szentelő filozófus végső célja ugyanis nem a metafizika mint olyan elvetése volt, hanem annak megreformálása, és biztos alapokra helyezése. Az, hogy választ adjon "a végső és legfőbb kérdésekre". Ebben a vállalkozásban az igazság fogalma kitüntetett szerepet játszott nála.
A rendellenesek
A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.
Bitangok
A könyv két előadást tartalmaz, melyek azt a kérdést járják körül, hogy vajon léteznek-e lator államok, és ha nem (vagy ha igen), annak milyen jogi-elméleti-gyakorlati feltételei és következményei vannak. Ma, az Iszlám Állam nevű terrorállam fenyegetése idején ez a kérdés különös hangsúlyt kap.
Sartre és Merleau-Ponty - A francia fenomenológia klasszikus korszaka
Jean-Paul Sartre (1905-1980) és Maurice Merleau-Ponty (1908-1961) a példátlanul gazdag francia fenomenológia kimagasló alakjai. Azonos hagyományhoz kapcsolódtak, de életpályájuk és filozófiai alapállásuk is eltérő volt.
Kontextus és fenomén III.
Az Abszolútum anatómiája
Az új Husserl
Szemelvények az életmű ismeretlen fejezeteiből
Edmund Husserl nem csupán a huszadik századi európai filozófia egyik kiindulópontja, akit alapító gondolkodójaként tisztel a fenomenológia, hanem filozófiája egyike a század legrejtélyesebb életműveinek.
Válogatta, fordította és bevezetőkkel ellátta: Varga Péter András és Zuh Deodáth
A dolgok (és a szavak)
A fenomenológiai kutatás kortárs problémái
Vissza a dolgokhoz! – ez volt a fenomenológiai mozgalom jelszava. A cél: elfogulatlanul, a megcsontosodott, felül nem vizsgált fogalmi rendszerektõl megszabadulva vizsgálni magát a tapasztalatot, melyben a dolgok adódnak. Az elmúlt évszázadban azonban kiderült, hogy a szavak nem zárhatók ki a filozófiai kutatásból, számot kell vetni az idõközben hagyománnyá nemesedett-rögzült fenomenológiai szövegekkel csakúgy, mint egyéb filozófiai irányzatok és más tudományok eredményeivel.
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Leírás
A fenomenológia nem tesz erőszakot a metafizikai hagyományt belsőleg formáló indítékokon, melyek rosszul föltett kérdések és helytelen módszerek áldozatául estek; ennek megfelelően nem áll meg azelőtt, hogy elérte volna a 'legfőbb és végső' kérdéseket" - írta Edmund Husserl a Kartéziánus elmélkedésekben a fenomenológiai metafizika lehetőségéről.
A jelen kötet a korábbi munka (Kontextus és fenomén I. - Igazság, evidencia és tapasztalat Edmund Husserl munkásságában) fonalát veszi fel, és viszi tovább - azonban önálló könyvként is olvasható. Azt mutatja meg, hogy Husserl hogyan veti fel a bizonyosság és igazság kérdését az időbeliség és a keletkezés problémáinak vezérfonala mentén. Ezzel összefüggésben bemutatjuk a filozófus arra irányuló, egyre elszántabb és radikálisabb erőfeszítéseit, hogy a fenomenológiai módszer és a szemlélet határait kitágítsa a végletekig, s ezáltal hozzáférhetővé tegye a fenomenológia számára a végső metafizikai kérdéseket is.
Ennek során a fenomenológia végső soron a radikálisan időbeli folyamatként, eseményként értett Abszolútum megismerésének kérdéseihez vezet, végül magához Istenhez. Ily módon a fenomenológia Istenhez vezető "nem-felekezeti", illetve "ateista" útként fog megmutatkozni.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Marosán Bence Péter |
Megjelenés | 2020 |
Terjedelem | 394 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 978-963-414-594-3 |
Sorozat | Aspecto-könyvek sorozat |