Hasonló termékek
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Fernand Braudel és a társadalomtudományok
A kötet általános bevezetés gyanánt szolgál Fernand Braudel történészi gondolkodásához. Bemutatja, hogy az Annales folyóirat második nagy korszakának vezető alakja a történelem globális felfogásának sajátos koncepcióját alkotta meg, s Braudel intellektuális pályájának teljességre törekvő rekonstrukciójával kulcsokat kínál az életmű legfontosabb darabjainak megértéséhez.
A hérosz és a kultusz / The Hero and His Cult
Két jól elkülöníthető csoportja van azoknak, akiket „joyce-iánusoknak” nevezünk: a „belsősök” és a „külsősök”. A „belsősök” a szövegek eltökélt feltárására koncentrálnak, az utalások és a mutációk megszállottjai, és sok esetben még Heideggernél is Heideggerebbek a filológiai mélységek feltárásában – természetesen az alászállásban. Ismerek néhány elsőrangú „belsőst”, s nagy tisztelettel adózom nekik: ilyen a kaliforniai John Bishop és az antwerpeni Geert Lernout.
A transzcendentális illúzió keletkezése és története
A jelen könyv egy transzcendentális kritika kifejtésének kísérlete. A kritika alapvető tárgya a valóság valamely szintetikus elvének egyoldalú használata a többi háttérbe szorítása, illetve elfedése által.
Az új Husserl
Szemelvények az életmű ismeretlen fejezeteiből
Edmund Husserl nem csupán a huszadik századi európai filozófia egyik kiindulópontja, akit alapító gondolkodójaként tisztel a fenomenológia, hanem filozófiája egyike a század legrejtélyesebb életműveinek.
Válogatta, fordította és bevezetőkkel ellátta: Varga Péter András és Zuh Deodáth
A transzcendentálpragmatikai diskurzuselmélet
Miközben Karl-Otto Apel sohasem dolgozta ki átfogó rendszerességgel a koncepcióját, írásaiból kirajzolódik egy szisztematikus elképzelés. Ennek középpontjában a diskurzusetika kidolgozásának programja áll, ami nem kisebb célkitűzést jelent, mint az univerzalisztikus etika kanti koncepciójának interszubjektív átfogalmazását. Ebből kiindulva Apel mind hátrafelé, mind előrefelé megtesz egy-egy lépést. Visszafelé: Apel ezt a koncepciót beágyazza az első filozófia (proté philosophia) összefüggésébe. És előrefelé: Apel társadalomfilozófiai következtetéseket von le a diskurzusetikából. Ennek keretében születtek meg az emberi jogokra, a globalizációra és a multikulturalizmusra vonatkozó el-gondolásai és kitekintései. Az ily módon kirajzolódó koncepció a 20. század második felének egyik legjelentősebb filozófiai teljesítménye.
Eljövendő múlt
Genealógia Nietzschénél, Husserlnél és Heideggernél
A könyv Nietzsche genealógiai elgondolásait fenomenológiai perspektívából, Husserl és Heidegger történeti elmélkedéseinek fényében próbálja újraértelmezni és a genealógiát mint a történeti önmegismerés programját bemutatni.
A fenomén és tárgya
Fenomenológiai értelmezések és elemzések
Leírás
A fenomenológia nem tesz erőszakot a metafizikai hagyományt belsőleg formáló indítékokon, melyek rosszul föltett kérdések és helytelen módszerek áldozatául estek; ennek megfelelően nem áll meg azelőtt, hogy elérte volna a 'legfőbb és végső' kérdéseket" - írta Edmund Husserl a Kartéziánus elmélkedésekben a fenomenológiai metafizika lehetőségéről.
A jelen kötet a korábbi munka (Kontextus és fenomén I. - Igazság, evidencia és tapasztalat Edmund Husserl munkásságában) fonalát veszi fel, és viszi tovább - azonban önálló könyvként is olvasható. Azt mutatja meg, hogy Husserl hogyan veti fel a bizonyosság és igazság kérdését az időbeliség és a keletkezés problémáinak vezérfonala mentén. Ezzel összefüggésben bemutatjuk a filozófus arra irányuló, egyre elszántabb és radikálisabb erőfeszítéseit, hogy a fenomenológiai módszer és a szemlélet határait kitágítsa a végletekig, s ezáltal hozzáférhetővé tegye a fenomenológia számára a végső metafizikai kérdéseket is.
Ennek során a fenomenológia végső soron a radikálisan időbeli folyamatként, eseményként értett Abszolútum megismerésének kérdéseihez vezet, végül magához Istenhez. Ily módon a fenomenológia Istenhez vezető "nem-felekezeti", illetve "ateista" útként fog megmutatkozni.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Marosán Bence Péter |
Megjelenés | 2020 |
Terjedelem | 394 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 978-963-414-594-3 |
Sorozat | Aspecto-könyvek sorozat |