Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Gyártó:

Ami a Végső Okot illeti: ahogyan Arisztotelész a mozgást elemezve eljutott az Első Mozgatóig, úgy juthatunk el a genetikai programozottság oksági vonalán az Első Programozóig. A Teremtő a filozófiai következtetés szemszögéből a „programozatlan Programozó”, az ember mint teremtmény a „programozott programozó”, az általa készített gépek pedig a „programozott nem programozók” (ti. kreatív okként nem). Ez a szerző végkövetkeztetése. 
 

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Programozott evolúció és teremtés – Az ember származása és kiemelt szerepe a világban

Gyártó:

Ami a Végső Okot illeti: ahogyan Arisztotelész a mozgást elemezve eljutott az Első Mozgatóig, úgy juthatunk el a genetikai programozottság oksági vonalán az Első Programozóig. A Teremtő a filozófiai következtetés szemszögéből a „programozatlan Programozó”, az ember mint teremtmény a „programozott programozó”, az általa készített gépek pedig a „programozott nem programozók” (ti. kreatív okként nem). Ez a szerző végkövetkeztetése. 
 

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Programozott evolúció és teremtés – Az ember származása és kiemelt szerepe a világban

Gyártó:

Ami a Végső Okot illeti: ahogyan Arisztotelész a mozgást elemezve eljutott az Első Mozgatóig, úgy juthatunk el a genetikai programozottság oksági vonalán az Első Programozóig. A Teremtő a filozófiai következtetés szemszögéből a „programozatlan Programozó”, az ember mint teremtmény a „programozott programozó”, az általa készített gépek pedig a „programozott nem programozók” (ti. kreatív okként nem). Ez a szerző végkövetkeztetése. 
 

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron
Címkék:
Boda László
20%
2.000 Ft 1.600 Ft
Menny.:db
Gyártó:

Ami a Végső Okot illeti: ahogyan Arisztotelész a mozgást elemezve eljutott az Első Mozgatóig, úgy juthatunk el a genetikai programozottság oksági vonalán az Első Programozóig. A Teremtő a filozófiai következtetés szemszögéből a „programozatlan Programozó”, az ember mint teremtmény a „programozott programozó”, az általa készített gépek pedig a „programozott nem programozók” (ti. kreatív okként nem). Ez a szerző végkövetkeztetése. 
 

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Hasonló termékek

Tudás az időben

A ​kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy a tudás általuk vizsgált területén valamilyen fordulópontot mutassanak be, ahol a korábbi elképzelésekben vagy az alkalmazott (kísérleti vagy gondolkodási) módszerekben valamilyen változás következik be, valami új jelenik meg. A Tudás az időben cím éppen arra utal, hogy az itt közreadott tanulmányok a tudás episztemológiai jellemzőit történeti változásukban követik nyomon.

1.600 Ft 1.280 Ft

Isten gazdagsága

A kereszténység szentháromsági istenképe

A kereszténység legbelsőbb titkának tekintett Szentháromságra irányuló hívő reflexió meglepő módon csak az elmúlt évtizedekben került a teológiai érdeklődés homlokterébe. A mára kialakult számos különböző szentháromságtani elmélet azonban hiányérzetet is kelt: az egyházi dogma türelmes, higgadt, elmélkedő megértési kísérletei híján a hívő tudat egyre nehezebben tud eligazodni a bonyolult elgondolások között. Bertram Stubenrauch bibliai alapú esszéje pontosan ilyen türelmes gondolatmenettel szolgál, sőt a konkrét életet, a konkrét egyházi létezést előtérbe állító könyvében önálló megértési javaslatokat is kidolgoz.

1.600 Ft 1.280 Ft

A Leibniz-Clarke levelezés

Az újkori filozófia iránt érdeklődő magyar olvasók előtt sem Isaac Newton, sem Gottfried Wilhelm Leibniz alapgondolatai nem ismeretlenek. Mindketten az új tudomány és világkép alapvetésén munkálkodtak.

1.500 Ft 1.200 Ft

Jacques Maritain

A tanulmánykötet Jacques Maritain, a XX.századi francia neotomista filozófus gondolatvilágának néhány jellegzetes témakörébe nyújt bepillantást. Maritain alkotó módon járult hozzá a keresztény bölcselet fejlődéséhez, Aquinói Szent Tamás korszerű értelmezéséhez, az európai humanista és perszonalista gondolkodáshoz, az egyház szociális tanításának, katolicizmus és politika viszonyának, az emberi jogok elméletének korszerű megfogalmazásához.

1.500 Ft 1.200 Ft
Gyártó: Szabó Zsigmond

A keletkezés ontológiája

A végtelen fenomenológiája

Szabó Zsigmond sorozatnyitó könyve, mely világosságánál és pontos elemzéseinél fogva méltán érdemelte ki a 2004-ben először kiosztott díjat, az első magyar monográfia Maurice Merleau-Ponty-ról, a XX. század egyik legnagyobb hatású francia gondolkodójáról.

 

 

1.500 Ft 1.200 Ft
Gyártó: Schwendtner Tibor

Szabadság és fenomenológia

- Tanulmányok Husserlről és Heideggerről


 

1.750 Ft 1.400 Ft

Leírás

A szerző a PPKE ny. egyetemi tanára, aki korábban az Esztergomi Teológiai Főiskolán tizennyolc évig tanította a filozófia keretében az élet bölcseletét, azon belül pedig az élőlények kialakulását. A Vigíliában kritikai tanulmányt írt Jacques Monod Nobel-díjas francia genetikus 1970-ben publikált művéről, melynek címe: „A véletlen és a szükségszerűség”. Ez a mű akkor nagy visszhangot keltett. Mérföldkő, mivel Darwin után először kísérelte meg az evolúciót a DNS-re alapozni. Monod azonban, bevallottan ateista lévén, megpróbálta a teremtés helyébe a „kozmikus véletlent” beiktatni. Különc nézete, hogy ő az evolúciót genetikai „sajtóhibák” eredményének tekinti. Véletlennel azonban képtelenség az élet káprázatos sokszínűségét és határozott irányba mutató kibontakozását megmagyarázni. 
A szerző szerint az élővilág nem gépiesen determinálva bontakozik ki, mivel a megadott témát (= kifejlődési programot) az élőlények saját életterükben variálni tudják. Ebben kap szerepet a véletlen, amely annyiban hasonlítható a ruletthez, hogy az − mint a szerencsejátékok általában − meg van tervezve. S a rulett úgy van megtervezve, hogy a véletlen a kaszinó javát szolgálja. Ezt nevezhetjük „tervezett véletlennek”. 
Gánti Tibor már megállapította, hogy „az élő rendszer programvezérelt”. Az egyedfejlődést, az ontogenezist genetikai program irányítja a megtermékenyített petesejtből kiindulva, amely elfogadottan célirányos folyamat. A törzsfejlődésnek (filogenezis) szintén célirányosnak kell lennie, következtet a szerző, különben a rendezetlen hozná létre a rendezettet, a genetikailag nem programozott természet a genetikailag programozott élőlényeket, ami ok-okozati képtelenség. A külső természet nem lehet az evolúció végső oka, mert a természet maga is keletkezett. 
Darwin fejlődéselmélete valójában nem evolúciós magyarázat. A latin e-volvere valamilyen magszerű állapotból való kibontakozásra utal. A „fejlődni” más, mint a „kifejlődni”. A cseppkőbarlang figurái csak „fejlődnek”. Az embrióból kibontakozó élőlény ellenben „kifejlődés” eredménye. Darwin eredeti gondolata a zseniális. Ő elfogadja a Teremtőt, ha az élőlények egyetlen vagy néhány ős-egysejtűből kialakulhatnak (a progenitor). Az akkori genetikai ismeretekkel azonban nem lehetett megalapozni ezt a nagyszerű felismerést. Ma viszont tudjuk, hogy az élőlények biológiai kibontakozásának genetikai programja egyetlen ős-egysejtű DNS-ének „könyvtárába” belefér. Ez az igazi evolúció, amit ma már − Csányi Vilmos megállapítása szerint − „belülről” kell magyarázni. Tehát indokolt a törzsfejlődést, vagyis a filogenezist is genetikailag programozottnak tekinteni. Mégpedig azért, mert nincs kétféle genetika: egyik az ontogenezisnek, másik a filogenezisnek fenntartva. A gének hierarchikusan szervezett irányítása közös mindkettőben. A szem például ontogenetikusan is és filogenetikusan is a Pax 6 gén révén alakul ki.
A hagyományos tétel indokolt, mi szerint: a környezethez való alkalmazkodásnak fontos szerepe van az evolúcióban. Alkalmazkodni azonban csak olyan élőlény tud, amelynek alkalmazkodó képessége van. A szerző kiemeli, hogy genetikailag az alkalmazkodó képesség is programozott, mint a Marsra tervezett robot esetében. Az evolúció filogenetikus programja az első DNS-ben elfér. Ezáltal pedig az élőlények kialakulása genetikailag irányított. Csakhogy az evolúció genetikai programja nem úgy működik, mint a sajátos feladatra programozott számítógép. Az élőlények nem gépek, mert a gépeket nem lehet klónozni. A biológiai élet kibontakozása variáció a megadott témára.
Az evolúció e szerint célirányos folyamat. Ami ugyanis programozott, az az okot a céllal együtt foglalja magába (vö. egy sajátos feladatra programozott számítógép). Ezért nem indokolt a „vagy teremtés, vagy evolúció” szembeállítása, ami tézis és antitézis. A kettő filozófiai szintézise: az evolúcióban kibontakozó teremtés. Ez nem azonos a kreacionizmussal, amely a közvetlen teremtést vallja. Aquinói Tamás ezzel szemben a „másodlagos okok”, vagyis a természettörvények asszisztenciájával kivitelezett teremtést tanítja. Ezért keletkezhetnek olyan biológiai rendellenességek, mint a kétfejű borjú vagy az összenőtt sziámi ikrek. 
Ha a Végső Okot keressük, föl kell ismernünk, hogy a klónozással megdőlt az elmúlt századok gépes-mechanikus világképe, hangsúlyozza a szerző. A Teremtő már nem a letűnt mechanikus világkép „Órásmestere”. Paley még ezzel érvelt. A Teremtő − mai hasonlattal − az élőlények kibontakozásának Magvetője ( a DNS is mag). Az oxfordi biológus író: Richard Dawkins, bennrekedt a hagyományos világképben. Most is azt hirdeti, hogy „gépek vagyunk”. El van maradva a fejlődéstől. Még nem tudja, hogy a gépeket nem lehet klónozni. Az élőlény „csodája” ugyanis az, hogy minden sejtjében az egész élőlény genetikai programja benne van. Ezért lehetne egy kétszáz millió éves dinoszauruszt egyetlen ép DNS-e révén életre kelteni.
Ami a Végső Okot illeti: ahogyan Arisztotelész a mozgást elemezve eljutott az Első Mozgatóig, úgy juthatunk el a genetikai programozottság oksági vonalán az Első Programozóig. A Teremtő a filozófiai következtetés szemszögéből a „programozatlan Programozó”, az ember mint teremtmény a „programozott programozó”, az általa készített gépek pedig a „programozott nem programozók” (ti. kreatív okként nem). Ez a szerző végkövetkeztetése. 
Dr Molnár Péter

Paraméterek

Szerzők(vesszővel elválasztva) Boda László
Megjelenés 2009
Terjedelem 140 oldal
Kötészet ragasztott, puhatáblás
ISBN 9789632361697
Arrow Forward