Hasonló termékek
Leválni a köldökzsinórról. Ökofalvak Magyarországon
E tanulmánykötet a szerző magyar ökofalvakról írt munkáiból nyújt válogatást. Az ökofalu olyan alternatív életmód-kísérlet, amely viszonylag keveseket vonz, és még kevesebb azoknak a száma, akik a szándékon túl meg is tudják valósítani. Mivel a magyarországi ökofalvakban lakók lélekszáma legfeljebb 500 fő, azt gondolhatnánk, hogy valójában marginális jelenségről van szó. Mégis érdemes vele foglalkozni: egyrészt mert az ökofalusi értékrend vizsgálata - tehát, hogy mi ellenében és mi mellett jön létre - jelen társadalmunk problémáinak diagnózisa lehet; másrészt mert rendkívül érdekes társadalmi kísérlet, amely a társadalomtudományok számára (is) izgalmas kutatási terepet kínál, önmagán túlmutató kérdéseket vetve fel.
Hogyan gondolkodnak a „bennszülöttek”… például a turistákról
A kötet a Dél-Etiópiában élő murszik külvilággal való kapcsolatáról szól. A murszik egy félnomád közösség, akiket az utóbbi két évtizedben egyre több külföldi turista látogat meg, főleg azzal a céllal, hogy ajaktányéros murszi asszonyokat fényképezzenek. A turisták megjelenése teljesen új helyzet elé állította ezt az addig aránylag hagyományos életmódot folytató közösséget. Hirtelen olyan tárgyak és eszmék jelentek meg közöttük, amik addig csak nagyon csekély mértékben voltak jelen a murszi mindennapokban. A készpénz, az alkohol, a bérmunka, a fotográfia, az idegen nyelv különböző módokon hatottak az emberek gondolkodására. A kötet ezekre a folyamatokra, mindenekelőtt a murszi társadalomra koncentrál, a turizmus csak belépőpontul szolgál gondolkodásuk megértéséhez.
Az ismeretlen ismerős
Tatyjana Minnijahmetova könyve egyedülálló a magyar könyvkiadásban. A szerző ugyanis maga is udmurt, a keresztény térítés elől a Kámától kelet-re menekült ősök leszármazottja. Tanulmányai rítustanulmányok, vagyis Minnijahmetova a naptári szokásokhoz, az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokkal, a szent helyekkel, a gyógyítással kapcsolatos rítusokkal foglalkozik, illetve a háznak és részeinek (például a kút és a fürdőház) rituális, szakrális aspektusait mutatja be.
Egy szebb jövő képei-Futball a kameruni közgondolkodásban
A szerző 1994 és 2006 között 28 hónapon keresztül végzett kulturális antropológiai terepmunkát a közép-afrikai Kamerunban, a kameruni futball társadalmi és politikai jelentőségét vizsgálva. Bár a könyv témája a futball, a szerző valójában a kérdések ennél sokkal szélesebb spektrumát tárgyalja. Bemutatja, hogy milyen kölcsönhatásban állnak egymással a helyi, nemzeti és globális társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezők.
Leírás
Freud Totem és tabujának megjelenése (1912) óta meg-megújuló viták kereszttüzében áll a kérdés, hogy az Ödipusz-komplexus egyetemes jelenség-e, azaz a világ összes népe, így a – mára elavult szóhasználattal – „primitívnek” nevezett társadalmak körében is előfordul-e, vagy ellenkezőleg, csupán az európai népek társadalmi-kulturális intézményrendszerei között keletkező, csak azokra jellemző jelenség. A modern kulturális antropológia klasszikusa, B. Malinowski (1884–1942) elsőként vetette fel a kérdést 1923-ban, a pszichoanalízis egyik központi folyóiratában, az Imagóban, „Die mutterrechtliche Familie und das Oedipus-komplex” című cikkében. A gyermek és apa közötti viszonyt saját melanéziai terepmunkája alapján vizsgálva megállapította, hogy a Trobriand-szigeteken az apa hatalma és tekintélye elhanyagolható, amiből arra a következtetésre jutott, hogy a kérdést a szociológiai tények, a családszerkezet figyelembevétele nélkül nem lehet megoldani. Szerinte tehát az Ödipusz-komplexus nem univerzális jelenség: a trobriandiak, társadalomszervezetük és mítoszaik tanúsága szerint, „matrilineáris komplexummal” rendelkeznek, vagyis nővéreiket akarják elvenni, s az anyai nagybácsit akarják megölni. A cikk megjelenése után a Freud tanítványával és munkatársával, Ernest Jonesszal kibontakozott vita folytatásaként jelent meg 1927-ben Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit. A könyvnek, amelyet egyaránt haszonnal forgathatnak az antropológia, a szociológia, a pszichológia, a pszichoanalízis, illetve általában a társadalomtudományok iránt érdeklődő olvasók, külön érdekességet, magyar „felhangot” kölcsönöz a tény, hogy a fenti vita szolgált kiindulópontként a pszichoanalitikus néprajz világhírű magyar képviselője, Róheim Géza Európán kívüli, ausztráliai és új-guineai terepkutatásai számára.
BRONISLAW MALINOWSKI (1884–1942), lengyel származású brit szociokulturális antropológus, a terepmunka modern módszerének kidolgozója. 1915–1918 között több évet töltött a délkelet-új-guineai Trobriand-szigeteken, amelyeknek kultúrájáról hét nagyszabású monográfiát publikált. A London School of Economics egyetemi tanáraként már saját korában is klasszikusnak számító írásaival nagy hatást gyakorolt a kulturális antropológia elméletére és módszertanára. Műveiből eddig magyarul mindössze egyetlen szemelvénygyűjtemény jelent meg Baloma címmel, Bodrogi Tibor válogatásában (1972, Gondolat Kiadó).
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Bronislaw Malinowski |
Megjelenés | 2020 |
Terjedelem | 168 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789634145998 |
Sorozat | Kultúrák Keresztútján sorozat |