Hasonló termékek
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe
A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.
Hiedelem és hagyomány
Hogyan gondolkodnak a „bennszülöttek”… például a turistákról
A kötet a Dél-Etiópiában élő murszik külvilággal való kapcsolatáról szól. A murszik egy félnomád közösség, akiket az utóbbi két évtizedben egyre több külföldi turista látogat meg, főleg azzal a céllal, hogy ajaktányéros murszi asszonyokat fényképezzenek. A turisták megjelenése teljesen új helyzet elé állította ezt az addig aránylag hagyományos életmódot folytató közösséget. Hirtelen olyan tárgyak és eszmék jelentek meg közöttük, amik addig csak nagyon csekély mértékben voltak jelen a murszi mindennapokban. A készpénz, az alkohol, a bérmunka, a fotográfia, az idegen nyelv különböző módokon hatottak az emberek gondolkodására. A kötet ezekre a folyamatokra, mindenekelőtt a murszi társadalomra koncentrál, a turizmus csak belépőpontul szolgál gondolkodásuk megértéséhez.
A mártírium homályából
A kötet középpontjában egy kevéssé ismert kínai etnikum, a sibék állnak. Szerzője feltehetően az egyetlen olyan kutató, aki velük együtt élve, hosszú időtartamú néprajzi terepmunkát végzett közöttük. Ennek az eredetileg mandzsu nyelvet beszélő etnikumnak a döntő többsége mindmáig az "őshazának" tekintett északkeleti tartományokban él elszórtan, de a Kína nyugati részén fekvő Xinjiang Ujgur Autonóm Területen belül ugyancsak nagyobb lélekszámú közösségeik vannak.
Az emlékezés társadalmi keretei
1925-ben megjelent könyve nem csupán a szociológia egyik alapműve, hanem a történelem-, a kultúra- és az irodalomtudományokban is alkalmazott emlékezetkutatás origója. Elmélete szerint nem csupán az egyes emberek, hanem a társadalmi csoportok és társadalmak is rendelkeznek emlékezettel, amely identitásukat és stabilitásukat alapozza meg.
Hajtsad ekédet a holtak csontjain át
„Olga Tokarczuk 2019-ben, mikor ténylegesen is átvehette az előző évre visszamenőlegesen neki ítélt Nobel-díjat, az érzékenység, az empátia, s a természet tiszteletének fontosságát hangsúlyozta;
s pontosan ezekre az értékekre találunk rá
a Hajtsad ekédet a holtak csontjain át című kötetében is.”
(Erdődi-Juhász Ágnes, litera.hu)
Leírás
Freud Totem és tabujának megjelenése (1912) óta meg-megújuló viták kereszttüzében áll a kérdés, hogy az Ödipusz-komplexus egyetemes jelenség-e, azaz a világ összes népe, így a – mára elavult szóhasználattal – „primitívnek” nevezett társadalmak körében is előfordul-e, vagy ellenkezőleg, csupán az európai népek társadalmi-kulturális intézményrendszerei között keletkező, csak azokra jellemző jelenség. A modern kulturális antropológia klasszikusa, B. Malinowski (1884–1942) elsőként vetette fel a kérdést 1923-ban, a pszichoanalízis egyik központi folyóiratában, az Imagóban, „Die mutterrechtliche Familie und das Oedipus-komplex” című cikkében. A gyermek és apa közötti viszonyt saját melanéziai terepmunkája alapján vizsgálva megállapította, hogy a Trobriand-szigeteken az apa hatalma és tekintélye elhanyagolható, amiből arra a következtetésre jutott, hogy a kérdést a szociológiai tények, a családszerkezet figyelembevétele nélkül nem lehet megoldani. Szerinte tehát az Ödipusz-komplexus nem univerzális jelenség: a trobriandiak, társadalomszervezetük és mítoszaik tanúsága szerint, „matrilineáris komplexummal” rendelkeznek, vagyis nővéreiket akarják elvenni, s az anyai nagybácsit akarják megölni. A cikk megjelenése után a Freud tanítványával és munkatársával, Ernest Jonesszal kibontakozott vita folytatásaként jelent meg 1927-ben Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit. A könyvnek, amelyet egyaránt haszonnal forgathatnak az antropológia, a szociológia, a pszichológia, a pszichoanalízis, illetve általában a társadalomtudományok iránt érdeklődő olvasók, külön érdekességet, magyar „felhangot” kölcsönöz a tény, hogy a fenti vita szolgált kiindulópontként a pszichoanalitikus néprajz világhírű magyar képviselője, Róheim Géza Európán kívüli, ausztráliai és új-guineai terepkutatásai számára.
BRONISLAW MALINOWSKI (1884–1942), lengyel származású brit szociokulturális antropológus, a terepmunka modern módszerének kidolgozója. 1915–1918 között több évet töltött a délkelet-új-guineai Trobriand-szigeteken, amelyeknek kultúrájáról hét nagyszabású monográfiát publikált. A London School of Economics egyetemi tanáraként már saját korában is klasszikusnak számító írásaival nagy hatást gyakorolt a kulturális antropológia elméletére és módszertanára. Műveiből eddig magyarul mindössze egyetlen szemelvénygyűjtemény jelent meg Baloma címmel, Bodrogi Tibor válogatásában (1972, Gondolat Kiadó).
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Bronislaw Malinowski |
| Megjelenés | 2020 |
| Terjedelem | 168 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789634145998 |
| Sorozat | Kultúrák Keresztútján sorozat |