Hasonló termékek
Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe
A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
A japán modernizáció ideológiája
FARKAS MÁRIA ILDIKÓ egyetemi docens történelem, angol és japán szakon végzett az ELTE-n, majd történelemtudományból szerezte meg PhD fokozatát. A KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák szak oktatója, oktatási és kutatási területe a modern japán történelem, a japán-magyar kapcsolatok története, a japán kultúrtörténet és összehasonlító kultúratudomány.
Informális gyakorlatok
Hétköznapi gazdasági és politikai cselekvések Kárpátalja határvidéki régiójában
Bevezetés a világrendszer-elméletbe
A könyv diákoknak, társadalomtudósoknak és nem szakmabeli érdeklődő olvasóknak egyaránt ajánlható, belőle első kézből kapható teljes áttekintés napjaink társadalomtudományának egyik meghatározó paradigmájáról.
Néprajz és muzeológia
Tudománytörténeti megközelítés
A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások.
Az antropológia keresése
Válogatott tanulmányok
Dr. Kunt Ernő (1948-1994) a kultúra egészét vizsgáló modern antropológia egyik első, meghatározó hazai mestere. Hitt a kultúrák szerves továbbélésében és komplex kutathatóságában; eredeti szakmáját, az etnográfiát nem csupán a paraszti életmód nosztalgikus leírásának tekintette, hanem élő, életképes tudománynak, amely nem áll ellen az új módszerek és eszközök bevezetésének, s amelyet filozofikus valóságértelmező szemlélet jár át. A jelenkor jellegét vizsgálva egyre nagyobb súlyt helyezett a vizuális kommunikáció és önkifejezés kreatív megfigyelésére. A kutatás, gyűjtés, tanulmányírás, előadás mellett maga is rajzolt, festett, fotografált.
Testi-lelki rokonság. A szinjai hantik rokonsági csoportjai
"Húsz éve jártam először Nyugat-Szibériában, és tizenkét év intenzív kapcsolat fűz a Szinja folyó mentén lakó hanti csoporthoz. Életem részévé váltak, és ők is számon tartanak engem. A kulturális antropológia résztvevő megfigyelésen alapuló módszere azt követeli a kutatótól, hogy merüljön bele minél jobban a másik kultúrába, s közben külső szemlélőként figyelje azt. Ezt a pszichés terhet mindenki a maga módján dolgozza fel, de előbb-utóbb szembesülni kell a határokkal. Én úgy döntöttem, hogy belépek a hanti világba. Kutatóból feleséggé, szomszédasszonnyá, vendégből háziasszonnyá, magányos idegenből szinjai hanti gyermek anyjává, ösztöndíjasból háztartásbelivé váltam."
Leírás
A magyar néprajztudományban egyre nagyobb teret nyer napjainkban az a felfogás, amely a „néprajzot” és a „szociokulturális antropológiát” egységben látja, s a kettőt elválaszthatatlan egységnek tekintve együtt műveli. E felfogás talán legfajsúlyosabb képviselője – immár fél évszázada – Sárkány Mihály. Munkásságának épp az a tény kölcsönöz kiemelt jelentőséget, hogy néprajzban és antropológiában, Európában és Európán kívüli témákban egyaránt otthonosan mozog, kölcsönös megtermékenyítő hatást váltva ki, közvetítő szerepet töltve be a magyar társadalomtudományokban.
Jelen tanulmánykötet 1970 és 2013 között készült, mára sok tekintetben klasszikussá vált – ám jelentőségükhöz képest mégis méltatlanul szűk körben ismert vagy forgatott – írásaiból ad közre újfent 37 művet.
A válogatás a 70. születésnapját ünneplő szerző magyarországi kutatásaira, magyar témájú írásaira, mindenekelőtt „szociálantropológiai” és „gazdasági antropológiai” munkásságára koncentrál. A tanulmányok nagyban-egészben három nagy tematikai csoportra oszlanak. Az első kettőt a címbeli „társadalom” és „gazdaság” szavak fedik le, a harmadik pedig az „elmélet, kutatási irányzatok, tudománytörténet” fogalmaival írható körbe.
E három téma természetesen csak mesterségesen választható el egymástól, hiszen Sárkány Mihály számára – holisztikus látásmódja következtében – társadalom és gazdaság kölcsönösen feltételezik egymást, a kettőt egységben látja és láttatja mindenkor. Elméleti-módszertani és tudománytörténeti tájékozottsága pedig átüt szinte minden írásán: saját anyagát és arra épülő mondanivalóját nemzetközi diskurzusokba ágyazva, elméleti kérdések megvilágítására használja.
A tanulmánygyűjtemény nemcsak napjaink egyik legbefolyásosabb néprajzkutató-szociálantropológusának tevékenységéről ad újszerű keresztmetszetet, de írásain keresztül felvillantja mindazokat a lehetőségeket is, amelyek a magyar néprajz gazdagításához és antropológiai szemléletű megtermékenyítéséhez új meg új szempontokat nyújtanak.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Sárkány Mihály |
| Megjelenés | 2014 |
| Terjedelem | 562 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789634141853 |
| Sorozat | Kultúrák Keresztútján sorozat |