Hasonló termékek
Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe
A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Informális gyakorlatok
Hétköznapi gazdasági és politikai cselekvések Kárpátalja határvidéki régiójában
A japán modernizáció ideológiája
FARKAS MÁRIA ILDIKÓ egyetemi docens történelem, angol és japán szakon végzett az ELTE-n, majd történelemtudományból szerezte meg PhD fokozatát. A KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák szak oktatója, oktatási és kutatási területe a modern japán történelem, a japán-magyar kapcsolatok története, a japán kultúrtörténet és összehasonlító kultúratudomány.
Néprajz és muzeológia
Tudománytörténeti megközelítés
A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások.
Bevezetés a világrendszer-elméletbe
A könyv diákoknak, társadalomtudósoknak és nem szakmabeli érdeklődő olvasóknak egyaránt ajánlható, belőle első kézből kapható teljes áttekintés napjaink társadalomtudományának egyik meghatározó paradigmájáról.
A Grimm-meséktől a modern mondákig
Folklorisztikai tanulmányok
A kötet tanulmányaiban a klasszikus epikus szájhagyományra vonatkozó elemzések mellett a kortárs folklór jelenségei is sorra kerülnek: az angyalok óvó-elhárító tevékenységét alátámasztó, az interneten és a könyvesboltok polcain egyaránt nagy népszerűségnek örvendő elbeszélések variálódásáról és előképeiről éppen úgy képet kaphatunk, mint az eltűnő stopposról, a szőnyegbe tekert és elveszített halott nagymamáról, a moziban hagyott fertőzött injekciós tűről szóló városi/modern mondák nemzetközi és magyar kutatástörténetéről.
Útinapló
Montaigne az Esszék III. könyvében beszél utazásairól, az utazási kedvről, saját magáról mint utazóról. Az Útinapló az útirajz műfajának kiemelkedő jelentőségű példája, Magyarországon mindeddig mégis szinte teljesen ismeretlen maradt.
Leírás
A magyar néprajztudományban egyre nagyobb teret nyer napjainkban az a felfogás, amely a „néprajzot” és a „szociokulturális antropológiát” egységben látja, s a kettőt elválaszthatatlan egységnek tekintve együtt műveli. E felfogás talán legfajsúlyosabb képviselője – immár fél évszázada – Sárkány Mihály. Munkásságának épp az a tény kölcsönöz kiemelt jelentőséget, hogy néprajzban és antropológiában, Európában és Európán kívüli témákban egyaránt otthonosan mozog, kölcsönös megtermékenyítő hatást váltva ki, közvetítő szerepet töltve be a magyar társadalomtudományokban.
Jelen tanulmánykötet 1970 és 2013 között készült, mára sok tekintetben klasszikussá vált – ám jelentőségükhöz képest mégis méltatlanul szűk körben ismert vagy forgatott – írásaiból ad közre újfent 37 művet.
A válogatás a 70. születésnapját ünneplő szerző magyarországi kutatásaira, magyar témájú írásaira, mindenekelőtt „szociálantropológiai” és „gazdasági antropológiai” munkásságára koncentrál. A tanulmányok nagyban-egészben három nagy tematikai csoportra oszlanak. Az első kettőt a címbeli „társadalom” és „gazdaság” szavak fedik le, a harmadik pedig az „elmélet, kutatási irányzatok, tudománytörténet” fogalmaival írható körbe.
E három téma természetesen csak mesterségesen választható el egymástól, hiszen Sárkány Mihály számára – holisztikus látásmódja következtében – társadalom és gazdaság kölcsönösen feltételezik egymást, a kettőt egységben látja és láttatja mindenkor. Elméleti-módszertani és tudománytörténeti tájékozottsága pedig átüt szinte minden írásán: saját anyagát és arra épülő mondanivalóját nemzetközi diskurzusokba ágyazva, elméleti kérdések megvilágítására használja.
A tanulmánygyűjtemény nemcsak napjaink egyik legbefolyásosabb néprajzkutató-szociálantropológusának tevékenységéről ad újszerű keresztmetszetet, de írásain keresztül felvillantja mindazokat a lehetőségeket is, amelyek a magyar néprajz gazdagításához és antropológiai szemléletű megtermékenyítéséhez új meg új szempontokat nyújtanak.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Sárkány Mihály |
| Megjelenés | 2014 |
| Terjedelem | 562 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789634141853 |
| Sorozat | Kultúrák Keresztútján sorozat |