„Nem lehet nem kommunikálni” – e kommunikációs alaptételként számontartott kijelentés nem jelenti azt, hogy kommunikációs ismereteinket ne lehetne bővíteni, kommunikációs kompetenciánkat ne lehetne fejleszteni; ebben kíván segítséget nyújtani a jelen kötet.

Karácsony és Kodály a néplélektani megközelítés jegyében a pedagógia és antropológia között rejtett közös keretet teremtett, és ez a keret tanítványaik révén is életképesnek bizonyult a hivatalos pedagógia körein belül és kívül, de e modell általános érvényét bizonyítja Németh László pedagógiájának sikere is, még ha tárgya folytán másképp is jutott ez érvényre. Szellem, lélek és az anyagi világ egysége, hármasságában is egységes antropológiai vállalkozás: az ontológiai helyreállítás pedagógiája. Egy közösség sorsa áll vagy bukik rajta, de nyertesei mindig személyek, a tanítványok.

A kötet a magyar neveléstudomány és a filozófia kölcsönviszonyát mutatja be a 19. század elejétől a 20. század második feléig. A tanulmányok egy része szélesebb történeti kontextusba helyezi e kérdést, elsősorban a német pedagógiai és filozófiai gondolkodáshoz fűződő gazdag kapcsolatok kerülnek bemutatásra.

Az egyre népesebb unokaseregnek Nagymama – nem mint született mesemondó, de annál nagyobb szeretettel – meséket írt és ezeket a „Csattoskönyvbe” tisztázta. A témákat a mindennapi életből vette, s egyik sem nélkülözi a tanulságot, a jóra való buzdítást, a hazaszeretetet.

Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan 70. születésnapjára

A kötet a PTE Néprajz Tanszék alapítóját, Andrásfalvy Bertalan emeritusz professzort köszönti 70. születésnapja alkalmából. A tanszék összes kutatója írt a kötetbe tanulmányt, mégpedig, aktuális kutatásaiból. A változatos tematikájú tanulmányokat az köti össze, hogy azok mindegyike valamilyen aspektusból az ezredfordulóhoz, a magyarság Európához való csatlakozásához kapcsolódó változási folyamatokkal foglalkozik.