„1968” nemcsak kifejezte egy generáció meghatározó élményét, hanem olyan hagyományt teremtett, amely, noha ellentmondásosan, de ma is megjelenik az olyan meghatározó centrumországok kulturális és politikai életében, mint az Egyesült Államok, Németország vagy Franciaország. A forrongó társadalmi mozgalmak politikai orientációja meglehetősen vegyes volt, ámde egyvalami mégiscsak összekötötte őket: alapvetően elutasították azt a fogyasztói kapitalizmust, ami a háború után újjáépülő Európában is az „amerikai álom” mítoszával igazolta magát.

Hogyan ​lesz valakiből híres és tekintélyes értelmiségi véleményformáló? A kötet erre a kérdésre keresi a választ a nemzetközi szakirodalomhoz kapcsolódó új elméleti modell és egy arra épülő empirikus kutatás segítségével.

 A lakáskérdés az 1950-es években Magyarországon

A 19. század közepén kialakuló és máig érvényes lakáskérdésnek két probléma állt a középpontjában: hogyan lehet megfelelő otthont elfogadható áron az emberek rendelkezésére bocsátani, illetve milyen életformát, milyen életstílust hozzanak létre, támogassanak a felépülő lakások?
A könyv azt vizsgálja, hogy a hosszú ötvenes évek magyarországi sztálinizmusa milyen válaszokat adott ezekre a dilemmákra és hogy a válaszokból felsejlő "szocialista életmód" mennyiben befolyásolta az emberek hétköznapjait.

Válogatott tanulmányok

Minden korábbi kritika ellenére az új rendszer kényelmesen megtartotta az állam jóléti tevékenységei között a paternalistának nevezett diktatórikus eszközök jó részét. Még ha olykor eszébe is jutott, hogy a szabadság visszanyerésével élővé tehető demokratikus módszerekkel próbálja oldani szabadság és egyenlőség elkerülhetetlen konfliktusát, e törekvéseket többnyire feladta. E folyamatok következményeinek leírása mellett a kötet hangsúlyosan foglalkozik azzal, hogy huszonkét év kormányzati beavatkozásai, törvénykezésben kifejeződő szándékai akartak-e és tudtak-e valamit kezdeni az igazságtalanságokkal, esélyegyenlőtlenségekkel, a társadalom erősödő szétesésével.