Tanulmányok a pedagógia és a pszichológia határvidékéről

A tanulmánykötet Böröcz munkásságának kronologikus keresztmetszetét adja, benne számos olyan tanulmánnyal, mely magyar nyelven még nem jelent meg. A kötet egyetlen helyen, kényelmesen elérhető formában közli a szerző munkásságának a magyar olvasó számára legrelevánsabb részét.

Gellér Katalin írása a modern magyar művészet történetének egy rövid, de igen jelentős időszakával foglalkozik. Az 1890-es években, Párizsban, a világhírű tanítványai által rendkívül népszerűvé vált Julian Akadémián dolgozó magyar művészek tanulóéveit, küzdelmeit, tapasztalatait mutatja be. Csak néhány ismert nevet említve: Rippl-Rónai József, Csók István, Vaszary János, Kunffy Lajos, s a magyar festészeti megújulást elindító Nagybányai művésztelep alapító mesterei közé tartozó Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Réti István és Thorma János is ebben az időszakban tanult Párizsban.

Trauma, álom és pszichedelikus élmény

A ​könyv a nagynevű francia szociológus és politikai filozófus egyik legismertebb munkája. Aron ebben foglalta össze a lehető legközérthetőbben demokráciaelméletét, valamint a modern totalitarizmus mibenlétére vonatkozó felfogását.

Az ökológiai fenntarthatóság szempontjainak megfelelő kezdeményezések a társadalmi-gazdasági fenntarthatóság feltételeinek híján nem gyakorolnak környezetükre vonzerőt, a résztvevőktől aránytalanul nagy áldozatot követelnek, fennmaradásuk is kétséges. A falvak újjáélesztéséhez, a környezetbarát fejlesztésekhez szükséges feltételek nem adottak, de nem is elérhetetlenek, a kibontakozás egyik legfőbb akadálya az együttműködés hiánya.

Az éghajlatváltozással foglalkozó tudományos eredmények, politikai, illetve civil programok és viták elemzésével, a Magyarországon és az Egyesült Királyságban készített kormányzati és helyi szintű klímastratégiák megvalósítását segítő illetve akadályozó feltételek vizsgálatával kerestem a választ a kérdésre. Arra a következtetésre jutottam, hogy a modern társadalmakban olyan feloldhatatlan ellentmondások – klímaparadoxonok – alakultak ki, amelyek megakadályozzák az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentését. A könyv végén bemutatom azokat a lehetőségeket, amelyek esélyt kínálnak a klímaparadoxonok feloldására és arra, hogy a vizsgált két országban – és más az országokban is – a társadalom és a természet között helyreálljon az egykori harmonikus viszony.

A Párizsban élő szerző sajátos nyelvi és képi világgal mutatja be a kortárs művészet atmoszféráját, bibcikliháton járva be a kiállításokat.