A kereszténység szentháromsági istenképe

A kereszténység legbelsőbb titkának tekintett Szentháromságra irányuló hívő reflexió meglepő módon csak az elmúlt évtizedekben került a teológiai érdeklődés homlokterébe. A mára kialakult számos különböző szentháromságtani elmélet azonban hiányérzetet is kelt: az egyházi dogma türelmes, higgadt, elmélkedő megértési kísérletei híján a hívő tudat egyre nehezebben tud eligazodni a bonyolult elgondolások között. Bertram Stubenrauch bibliai alapú esszéje pontosan ilyen türelmes gondolatmenettel szolgál, sőt a konkrét életet, a konkrét egyházi létezést előtérbe állító könyvében önálló megértési javaslatokat is kidolgoz.

Ateista érvek a mai angolszász filozófiában

– Hans-Georg Gadamer és a nyelv hermeneutikája

Voigt Vilmos új kötete meglepetés: a szent teológia legnagyobb alakját, Aquinói Tamást veszi vizsgálat alá oly szempont szerint, amelyet a legkevésbé várnánk: azt vizsgálja, miként és mennyiben érvényesül a mágia ismerete a szent szerző munkáiban. Tamás nemcsak ismerte, hanem el is ismerte a mágia elméletét és gyakorlatát, miközben okosan meghúzza e népi tudás érvényének teológiai határait. A szerző egy élet nagy becsben tartott munkásságát új irányban bővítve rámutat Tamás mágiafelfogásának hátterére, forrásaira, ezáltal kínálva igazi intellektuális csemegét az érdeklődő olvasónak.

 A test és a másik tapasztalatának összefüggése Merleau-Ponty és Lévinas filozófiájában

Jelen ​kötet fő tárgya a testi érzékenység. Olyan tárgy ez, amely nemcsak Merleau-Ponty és Lévinas két különálló gondolkodói útja között teremt kapcsolatot, hanem egyszersmind a fenomenológia jelenkori törekvéseinek is középpontjában áll. 

„Nem ​férfiak és nem nők, olyanok, mint a süvítő vihar. Nincsenek feleségeik, nem tudnak gyermekeket szülni, nem ismernek sem irgalmat, sem részvétet. Nem hallgatnak sem imákra, sem pedig könyörgésre. Olyanok, mint a hegyekben felnőtt vadlovak.”
Volkert Haas, a berlini Freie Universität egykori professzora, a mezopotámiai és a hettita vallástörténet világszerte elismert szakértője, ebben a kötetben a szélesebb közönség számára, olvasmányos módon foglalta össze a Folyóköz hitvilágának egyik legfontosabb vonását, a démonhitet, és az ártó szellemek ellen való védekezés különböző módozatait.

Az igazi elméletek valójában víziók, melyeket a világ átfogó pillantásának az ígéretével fogalmaztak meg. S ezen az sem változtat, hogy a végérvényesség igényével megfogalmazott teóriák mindegyikéről kiderül előbb.utóbb, hogy csak a részleges igazságot mondja ki, s hogy mindegyik elmélet szügségszerűen a megfigyelő tekintet egyik lehetséges...

Az ismétlés című könyv – két másik művel együtt, amelyek közül az egyik a Félelem és reszketés – 1843 októberében jelent meg Koppenhágában. Kierkegaard rövid élete (1813-1855) alatt elképesztő mennyiségű könyvet írt, talán egy személyben volt zseni és grafomán, mind a művek minőségét, mind azok mennyiségét tekintve. Ez a mű, amely egyszerre híres regényes formában megírt szerelmi történetéről és egészen különös erővel megjelenített Jób- értelmezéséről, az idők során a szerző egyik legismertebb és legkedveltebb írása lett. Rilkét például arra készteti, hogy dánul tanuljon azért, hogy a szerző műveit eredetiben olvashassa. Az ismétlés a világirodalom egyik legszebb és legszemélyesebb vallomása a szerelemről. Személyes és szenvedélyes.