Hasonló termékek
A férfi és női testek medikalizációja
A kötet fókuszában a férfi és női testek szexualitásához kapcsolódó jelenségek medikalizációja áll.
Néprajz és muzeológia
Tudománytörténeti megközelítés
A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások.
A levél mint történeti forrás
A jelen kötetbe foglalt tanulmányok szerzői elmélyedést kínálnak az olvasó számára, illetve korszakokon átívelő fejlődésrajzot adnak a levél történeti forrásként való értelmezését célzó vizsgálatukkal.
Hiedelem és hagyomány
Mélységek könyve
Orosz vallásos népénekek
Ez a könyv az orosz vallásos népénekek gyűjteménye. Ez a költészet – Erdélyi Zsuzsanna szavaival élve – „a templomok árnyékában”, „paraliturgiai énekekként” született meg a nép lelkében. A vallásos énekek termékeny talajra találtak a népi kultúrában, az ősi eposz, a szerelmi líra, a balladák, históriás énekek világában. Felhasználták a balladák ősi szimbólumait, az eposz narratív formáit, mely széppé tette stílusukat.
A rejtett gazdaság
A jelenség nem új keletű, sőt lehet mondani ősi. A rejtett gazdaságnak nevezett szféra szinte a civilizált emberi társadalom létével egyidős, hiszen amióta az adózást kitalálták, mindig vannak, akik igyekeznek azt kikerülni. Már az ókori társadalmak törvényeit is időről-időre megszegték jövedelemszerzési célokkal. Mégis meglehetősen rövid ideje ismerték fel ennek jelentőségét és szentelnek neki figyelmet.
Belga-Németalföld újkori története (1384-1830)
A könyv Belga-Németalföld történetét vázolja fel a burgundiak hatalomátvételétől (tehát a 1415. század fordulójától) 1830-ig. Hogy miért nem tovább, annak alapvetően két oka van: egyfelől azért, mert a belga alkotmányos rendszer létrejöttéről és működésének első két évtizedéről és Belgium 1920. századi történetéről az utóbbi évtizedekben minőségi összefoglalások jelentek meg magyar nyelven, másfelől pedig azért, mert a szerző kizárólag az újkori történelem századainak vonatkozásában érzi magát eléggé kompetensnek ahhoz, hogy efféle szintézissel kísérletezzék.
A varázsmese történeti gyökerei
"Mindig arra igyekeztem rámutatni, hogy a varázsmesék [...] egy egységes rendszer részei, és egyetlen kompozíciós séma szerint épülnek fel. Következésképpen nem is igen beszélhetünk különálló mesetípusok keletkezéstörténetéről, sokkal inkább a varázsmesék hagyományrendszerének történetiségéről. A varázsmese történeti gyökerei című munkámat is ennek a kérdésnek szenteltem.”
Leírás
A könyv címében szereplő idézet – „Az idő ósága…” – a jeles manierista költő, Rimay János versének kezdősorából származik, s a Kalendárium és az Idő összefüggésére utal. A könyv öt nagyobb egységből épül fel: művelődéstörténet, irodalomtörténet és nyelv, történelem, a késmárki polihisztor, Frölich Dávid kalendáriumai – tudománytörténeti megközelítésben és végül a kalendáriumkutatás nemzetközi távlatai. A szerző komplex, szintetikus látásmódból igyekszik ezt a változatos, időben és térben nagy távolságokat átfogó műfajt, illetve ennek kora újkori, főképpen Közép-Európára jellemző változatait megragadni, s átfogó képet adni a kalendáriumok jelentőségéről a XVI. század második felétől a XVIII. század elejéig tartó korszakban. A könyvben egyebek közt helyet kapnak izgalmas irodalmi kapcsolatok, mint például a Franciaországban ismert, középkori Lázár-vízió kalendáriumi változatának magyar vonatkozásai, a Carmina Burana és a kalendáriumi rigmusok tipológiai hasonlóságai, a kalendáriumok történelmi, etnográfiai, asztrológiai mellékletei, viták a csillaghitről és a szabad akaratról, valamint az illusztrációk elemzése (képek, jelképek, dekorációk). A műfaj természetéből következően kuriózumokról, fantasztikus lényekről, egzotikus földrajzi helyekről és népekről, továbbá a régebbi és az egykorú történelem eseményeiről is hírt adnak a kalendáriumok, a tanítás és a szórakoztatás elvét követve. A középkortól kezdve lassan fölhalmozódó „kulturális javak” európai áramlásának útjairól, módjairól, közvetítő eszközeiről az érdeklődő olvasó sok új ismerethez, vagy a meglévő tudásanyag árnyaltabb, mélyebb megértéséhez juthat el a könyv segítségével.
Dukkon Ágnes irodalomtörténész, szlavista, az ELTE BTK professor emeritusa. Tudományos munkássága két fő kutatási területre összpontosul: a régi magyar irodalomra, azon belül a kora újkori kalendáriumok kutatására, valamint a XIX. századi orosz irodalomra. Ez utóbbi területen elsősorban Gogol és Dosztojevszkij életműve, továbbá a magyar-orosz irodalmi kapcsolatok tanulmányozása áll érdeklődése középpontjában. Számos publikációja jelent meg a két témakörből hazai és külföldi tudományos fórumokban.
Fő munkái: Orosz írók magyar szemmel III. Az orosz irodalom magyar fogadtatásának válogatott dokumentumai 1920-tól 1944-ig. (Bp., 1989); Arcok és álarcok. Dosztojevszkij és Belinszkij (Bp., 1992); Régi magyarországi kalendáriumok európai háttérben (Bp., 2003); Az Aranykortól az Ezüstkorig. Fejezetek az orosz kritika és irodalomtudomány történetéből (Bp., 2014); A veszélyes szépség útjain. Eszmék, témák, kapcsolatok a klasszikus orosz irodalom világában (Bp. 2021).
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Dukkon Ágnes |
Megjelenés | 2024 |
Terjedelem | 390 oldal |
Kötészet | kartonált |
ISBN | 978-963-646-111-9 |