Nagypál Szabolcs könyve hatalmas mű. A szerző olvasottsága óriási: a földolgozott bőséges irodalom nagy értéke, hogy a szerző az Európában kevéssé ismert ázsiai teológusok, Samartha, Ariarajah és mások értekezéseit is alaposan fölhasználta. A szerző álláspontja nagyon rokonszenves: az, amit a nyitottságról, jóindulatról, az együttműködésről, az emlékezet megtisztításáról, a kölcsönös megbocsátásról, az előítéletek eltüntetéséről, valamint a párbeszédre irányuló képzés szükségességéről mond, nagyon igaz és időszerű. Különösen fontos meglátás, hogy a gyümölcsöző vallásközi párbeszédhez a résztvevők önkiüresítésére (kenószisz) van szükség.

A vallásközi párbeszédről általában „kívülről” a vallástudomány hangján, vagy pedig „fölülről”, a többségi vallás szemszögéből esik szó. Jelen kötet azonban „belülről”, úttörő módon, magukat a hazánkban is jelenlévő világvallásokat szólaltatja meg. A kérdések, amelyekre választ keresünk, azt járják körül, hogy a képviselőik milyen indíttatással, módszerrel és célkitűzéssel, milyen esélyekkel és föltételekkel bocsátkoznak a huszonegyedik század legfontosabb vallási folyamatába, a vallásközi párbeszédbe.

Jog, bölcselet, teológia

 

Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban

 

2010 - 2020

A kötet a Magyarországon 2010 és 2020 között épült református templomok tizenöt szép példáját mutatja be. 

 

A homiletikai aptum az igehirdetés inkarnációs pontja.
A könyvben a következő kérdésekre keressük a választ: Miért nem maradunk inkább csöndben? Milyen kapcsolatban van a klasszikus retorikai aptum a homiletikai aptummal? Mi a kapcsolat az inkarnáció, az igehirdetés és a beszéd között? Mit jelent az a reformátori tanítás, hogy Isten Igéjének hirdetése Isten Igéje? A kalcedóni dogma tükrében hogyan elválaszthatatlan, oszthatatlan, elkülöníthetetlen az igehirdetésben az isteni és emberi? Miért lehet és kell őszinte, akár megválaszolatlan kérdéseket feltenni az igehirdetésben?

Az Ószövetség vagy Héber Biblia magyarázatának számtalan megközelítési módja lehetséges, és valóban, számtalan magyarázat született: irodalmi és ikonográfiai, régiségtani és történeti, geográfiai és botanikai - és még ezernyi egyéb szempont szerint történt és történik a szövegek újracsoportosítása és (át)értelmezése. 

 

"Dolgozatunkkal azt a célt kívántuk elérni, hogy bemutassuk a valláspszichológia kötődéselméleti megközelítése alapvetéseit és magyarországi mintán részben megismételjük, részben pedig új elemekkel egészítsük ki az irányzathoz tartozó meghatározó empirikus vizsgálatokat."