Hasonló termékek
Husserl és a Logikai vizsgálódások
Ismeretfilozófia és fenomenológiai filozófia
Magyar nyelven elsőként ez a kötet közöl terjedelmes szemelvényeket a Logikai vizsgálódások kulcsfontosságú részeiből és a művet értelmező tanulmányokat Bacsó Béla, Schwendtner Tibor, Vajda Mihály, Tőzsér János, Ullmann Tamás, Jani Anna, Varga Péter András és Zuh Deodáth tollából. A kötetet egy részletes bevezető, Husserl korabeli és későbbi visszatekintései és Dieter Lohmar kommentárja teszik teljessé.
Edmund Husserl ismeretfilozófiája
Az alábbi könyvet olyan olvasóknak ajánljuk, akik Edmund Husserl (1859-1938) filozófiájáról szeretnének átfogó képet kapni. Tézise szerint ez a filozófia egyszerre a megismerő képességek leírásával és a megismerés formáival foglalkozó ismeretelmélet, valamint egy erre vonatkozó metaelmélet, amely folyamatosan reflektál a megismerés tudássá válásának módozataira és egyben saját módszerére.
Kontextus és fenomén
Igazság, evidencia és tapasztalat Edmund Husserl munkásságában
"A lappangó észt önnön lehetőségeinek megértésére ösztönözni, s ezáltal beláttatni vele, hogy a metafizika lehetősége az igazi lehetőség" - olvashatjuk Edmund Husserl program-meghatározásában. A munkásságát részben a klasszikus metafizika kritikájának szentelő filozófus végső célja ugyanis nem a metafizika mint olyan elvetése volt, hanem annak megreformálása, és biztos alapokra helyezése. Az, hogy választ adjon "a végső és legfőbb kérdésekre". Ebben a vállalkozásban az igazság fogalma kitüntetett szerepet játszott nála.
Sartre és Merleau-Ponty - A francia fenomenológia klasszikus korszaka
Jean-Paul Sartre (1905-1980) és Maurice Merleau-Ponty (1908-1961) a példátlanul gazdag francia fenomenológia kimagasló alakjai. Azonos hagyományhoz kapcsolódtak, de életpályájuk és filozófiai alapállásuk is eltérő volt.
Kontextus és fenomén II.
Az igazság problémája az időtudat és a keletkezés husserli filozófiájában
A jelen kötet a korábbi munka (Kontextus és fenomén I. - Igazság, evidencia és tapasztalat Edmund Husserl munkásságában) fonalát veszi fel, és viszi tovább - azonban önálló könyvként is olvasható.
Filozófia mint de(kon)strukció: Heidegger és Derrida
Ez az eszmetörténeti összefüggés vezetett bennünket arra, hogy Martin Heidegger születésének százhúszadik évfordulóján, mely 2009-es év egyúttal Jacques Derrida halálának ötödik évfordulója is volt, e két gondolkodó munkásságának a vizsgálatát tűzzük ki annak az összejövetelnek a témájául, amelyet a 2007-től kezdődően évente megrendezésre kerülő Hermeneutika és jelenkor című filozófiai konferenciasorozatunk keretében rendeztünk. Jelen tanulmánygyűjtemény részben az ott elhangzott előadások szerkesztett, illetve kibővített formában közzétett változatait, részben pedig további, a téma iránt érdeklődő hazai kutatók munkáit tartalmazza.
Az észlelés fenomenológiája
Az észlelés fenomenológiája Merleau-Ponty leghíresebb munkája. Az észlelés vizsgálatának segítségével Platón óta először helyezte vissza a testet a filozófiai gondolkodás homlokterébe.
A fenséges és a rejtőzködő jelenlét
A könyv láthatatlan középpontjában Louis Marin két posztumusz műve áll: a Fenséges Poussin és a Philippe de Champaigne, avagy a rejtőzködő jelenlét.
Leírás
Edmund Husserl nem csupán a huszadik századi európai filozófia egyik kiindulópontja, akit alapító gondolkodójaként tisztel a fenomenológia, hanem filozófiája egyike a század legrejtélyesebb életműveinek.
A husserli fenomenológia recepciója és a fenomenológiai mozgalom kreatív hozzájárulása nélkül a huszadik századi kontinentális filozófia szinte elképzelhetetlen. Azonban a Husserl-életmű nagy része ismeretlen volt e recepció számára, sőt az értelmezések már Husserl életében is jelentős különbségeket mutattak. Ezeket a kiaknázatlan lehetőségeket akarjuk kötetünkkel a magyar filozófiai olvasóközönség számára bemutatni, amelyekben Husserl nemcsak ,,utódainak
kortársaként" mutatkozik meg, hanem a filozófiai hagyomány által meghatározott kérdésfeltevésekhez és diszciplínákhoz is szorosan kötődik. Meggyőződésünk szerint ez is alátámasztja, hogy a
fenomenológia a filozófia örökségének és a filozófia célkitűzéseinek folytatója, és nemcsak egy alternatív és produktív, viszont a hagyományos
filozófia művelésével és annak problémáival szakító látásmód összefoglaló neve.
A Husserl és a Logikai vizsgálódások. Ismeretfilozófia és fenomenológiai filozófia (L'Harmattan, Budapest, 2009) című szemelvény- és tanulmánykötet után ismét egy válogatást tart kezében az olvasó, amely ezúttal Husserl eddig magyarul ismeretlen, de filozófiai munkásságának
megértése, értelmezése és recepciója szempontjából megkerülhetetlen szövegeket tartalmaz. A tizenhárom szemelvényt részletes fordítói bevezetők, bibliográfia és az eddig használatos magyar terminológiára is reflektáló Husserl-szótár egészítik ki.
Válogatta, fordította és bevezetőkkel ellátta: Varga Péter András és Zuh Deodáth
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Varga Péter András, Zuh Deodáth (szerk.) |
| Megjelenés | 2011 |
| Terjedelem | 226 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789632364261 |
| Sorozat | Dasein Könyvek sorozat |